Navigáció:

LeanBlog

Kaizen és Lean szemlélet bemutatása a gyakorlatban
Tags >> tps
2011. aug. 30
Kesztler Róbert

A Superfactory (LeanCEO) oldalán találtam egy remek összefoglalót

http://www.superfactory.com/topics/hansei.html

反省

Néhány mondatot kiemelek:

"A hansei talán az egyik legnagyobb különbség az amerikai és japán kultúra között. A hansei folyamatban a legnagyobb hangsúlyt arra fektetik, hogy átgondolják mi ment jól és mi ment rosszul. Ezután átgondolják, mit tudnak tenni azért, hogy ez ne forduljon elő még egyszer - mindezt folyamatosan gyakorolják. A Toyotánál attól függetlenül, hogy egy projekt sikeres volt, megtartják a hansei-kai záró megbeszélést. Célja a visszatekintés.  Ha egy vezető vagy egy mérnök azt mondja "ebben a projektben nem volt hiba", akkor kap egy emlékeztetőt "nincs probléma, az probléma" - más szavakkal: mindig kritikusan kell egy projektre visszatekinteni annak érdekében, hogy folyamatosan tudjunk fejlődni.

...

Hansei egyik legfontosabb eleme a folyamatosan "tanuló szervezet" kialakításának.

..."


2010. máj. 24
Szerkesztő

Manapság néhányan a Toyota tevékenységére utalva azt állítják, hogy a Lean szemlélet és a Toyota Termelési Rendszer (TPS) nem működőképes.  Nekünk más a véleményünk, mivel a Lean révén csökkenthetők a változók, a veszteségek, a bonyolultság, növelhető a hatékonyság, a minőség, és ennek köszönhetően az előállított termékeket standardizálni lehet.

A Lean és a TPS egyaránt működőképes, ez tette lehetővé a Toyota számára, hogy a kezdetektől növekedjen és terjeszkedjen, majd a világ legnagyobb autógyártójává váljon.  A Toyota benchmark vállalattá vált, gyártócégek világszerte alkalmazzák a TPS elméletet saját termelési rendszerükben.  Számos cég közülük ma már saját termelési rendszerrel rendelkezik, melyet a Toyota modellre alapoztak.

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg}

{reg}

A Toyota olyan működési rendszerrel rendelkezik, melyben a legalsóbb szintektől kezdve egészen a vezérigazgatóig mindenki tisztában van a szabályokkal és a kitűzött célokkal.  Mindaddig, amíg betartják a játékszabályokat, a Toyota képes lesz egy nagyon stabil minőségi rendszer fenntartására.

A Toyotánál ott történt a hiba, hogy nem tartották be szorosan a saját szabályrendszerüket.  Mint ahogyan a nemrégiben lefolytatott kongresszusi meghallgatásokból is kiderült, a mai helyzet kialakulásához az a céljuk vezetett, hogy mindenáron elsők akartak lenni.  A növekedésbe vetett törekvések miatt a belső erőforrások és a beszállítói lánc jelentősen megnyúlt a világszerte felépített számos új gyárnak köszönhetően.  A minőség és a Genchi Genbutsu („a gyökereknél keresd a lényeget”) a Toyota Termelési Rendszer védjegyei.  Ezek az alapvető elvek tették lehetővé, hogy a Toyota nagyszabású, elismert vállalattá váljon, és ezeknek a dolgoknak a figyelmen kívül hagyása vezetett az említett hibák bekövetkezéséhez.

Négy tényező, ami a Toyota „félrelépését” okozta

A vágy, hogy a legelsők legyenek: 2002-ben a Toyota azt a célt tűzte ki, hogy az elsőszámú nemzetközi autógyártó céggé váljon, ennek eléréséhez azonban 50%-os növekedés volt szükséges.  Ez körülbelül azt jelenti, mintha egy Honda méretű vállalatot akarnánk felépíteni a nulláról csupán 7 év alatt. A célkitűzés érdekében a Toyota úgy döntött, hogy felhagy a már bevált lassú és stabil növekedési ütemmel, mely az évek alatt biztosította, hogy minőségi autókat gyártsanak és növeljék a piaci részesedésüket.  Ez a növekedés nagyban kimerítette az erőforrásaikat és lecsapolta a beszállítói bázisukat.   Az erőltetett növekedési ütem mellett egyre nehezebb volt a minőségre koncentrálni.

 

Önteltség: A Toyota alkotta meg a Toyota Termelési Rendszert, ami olyan jól működött, hogy azt képzelték, többé már nem kell ébernek lenniük a termelési folyamatokat illetően.   Úgy érezték, hogy mindenre tudják a választ és „levették a tekintetüket a pályáról”.  Valójában a Toyota korábbi elnöke, Katsuaki Watanabe elismerte, hogy a Toyotánál már 2006-ban is felmerültek minőségi problémák.  Akkoriban Watanabe belátta, hogy szükséges lehet a fejlesztésre szánt idő meghosszabbítása.  Ehelyett, a vállalat folytatta a gyors fejlődésre való koncentrálást.

 

Felsőszintű döntéshozatal. A Toyota  Genchi Genbutsu („a gyökereknél keresd a lényeget”) filozófiájához egyre nehezebb volt alkalmazkodni, mivel a döntéshozók és a probléma gyökere között számos vezetési szint húzódott meg.  A gyors növekedés eredményeképp a gyártás került előtérbe a világ minden táján.  Ezzel ellentétben a döntéseket továbbra is a távoli központban, Japánban hozták, ahelyett, hogy figyelembe vették volna a gyárak helyi forrásaiból származó észrevételeket is.  A vezetés többé már nem járt a Lean ösvényén.  A Lean az, mely összeköttetést képez a vezetés és a folyamatvezérlés között.  A látható teljesítmény révén az említett két csoport összeülhet és megoldhatja a problémákat.  A folyamat hatékonyságot mérik és minden szinten láthatóvá teszik, hogy a vezetés az egyes folyamati szinteken közelről szemlélhesse meg a probléma forrását, és az ahhoz legjobban értő alkalmazottakkal együttműködve közösen oldja meg azokat.  A Toyotán belül a problémák ismertek voltak – ennek ellenére a vezetési rendszer darabokra hullott, a szükséges megoldásokat nem készítették elő és nem is alkalmazták.  A Toyotánál túlságosan sok vezetési szint jött létre, megnehezítve azt, hogy a gyökereknél keressék probléma megoldását.

Költségcsökkentésre irányuló nyomás: Ez a nyomás nemcsak a Toyotára, de az összes többi autógyártóra nehezedett.  A Toyota egyre többször szerezte be a különböző termékeket a helyi előállítóktól, ahelyett, hogy minden egyes alkatrészt Japánból hozattak volna.  Ez a beszállítók számában növekedést, a Toyota rendszer tekintetében pedig egyre bonyolultabb eljárásokat jelentett.   Ez további nyomást gyakorolt a mérnöki csapatokra és az üzletvitelre, a gyors növekedési ütem miatt.

{/reg}

Amint az elmúlt hetekben láthattuk a híradásokban, nyilvánvaló, hogy más tényezők is hozzájárultak a Toyota nehézségeinek ilyen mértékű nyilvánosságra kerülésében.  Kétségkívül a vevői panaszokra való gyorsabb reagálás, a vezérigazgató több nyilvános szereplése és a jobb közönségkapcsolatok gátat szabhattak volna a vállalat hírnevét ért károk mélységének.  Ettől függetlenül a problémák a gyártásnál kezdődtek, és a lecke, melyet más gyártók a Toyota hibájából megtanulhatnak az, hogy elengedhetetlen a Lean szemlélet betartásának folyamatos ellenőrzése, és annak megértése, hogy ezeknek az elveknek a gyakorlatba ültetése egy soha véget nem értő folyamat.


2010. máj. 6
Jon Miller

Azalatt az idő alatt, amíg a Toyotánál voltam, a következő leckét tanultam meg alaposan: mindig arra bíztattak minket, hogy „próbálkozzunk és lássunk” – ami annyit jelentett, hogy próbáljunk ki új módszereket, hogy meglássuk, működnek-e. A Lean sokkal inkább pragmatikus, semmint axiomatikus.

Gyakorlat, nem elmélet. Ez a frázis került elő jó párszor a Toyota Production System-mel kapcsolatos tanulmányok során. Érdemes erre az elgondolásra támaszkodni. 1973-ban Taiichi Ohno ezt a címet („Gyakorlat, nem elmélet”) adta az első Toyota Production System-mel kapcsolatos könyv előszavának. A következőképpen foglalja össze az előszót:

„Ha TPS-t csinálsz, végig kell csinálnod. Meg kell változtatnod a gondolkodási módodat is. A dolgokra való tekintéseden is változtatnod kell.

Ahogy a bűvészeknek megvannak a trükkjeik, ugyanúgy a gemba technikának is megvannak a trükkjei. A gemba trükkje ebben az esetben: „a veszteség könyörtelen megsemmisítése”. Ahhoz, hogy meg tudd semmisíteni a veszteséget, ki kell képezned a szemeidet, hogy lásd azt a veszteséget és kitaláld, hogy hogyan pusztítsd el azt. Ezt a folyamatot pedig újra és újra meg kell ismételni.

Örökkön örökké, fáradság és szünet nélkül.”

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg}

{reg}

Egy évtizeddel később, Yasuhiro Monden „Toyota Production System” c. könyvének előszaváról – amit az Ipari Mérnökök Intézménye adott ki 1983-ban -, Taiichi Ohno a következőt állítja:

„… mivel a Toyota Production System a Toyota gyárainak valós gyakorlataiból jött létre, ezért egy erős jellegzetessége a hangsúlyozott gyakorlati hatás, valós gyakorlat és kivitelezés, elméleti analízis alapján. Eredményképpen azt figyelhettük meg, hogy még Japánban is problémát okozott egy külső cég emberének megérteni a rendszerünket, nem hogy egy külföldinek.

Ebben az időben Monden professzor megírta ezt a könyvet, amihez jó hasznát vette kutatásainak és a tanítási tapasztalatainak az USÁ-ban. Ezért, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy Monden professzor hogyan foglalta elméletbe a gyakorlatunkat, és hogyan magyarázta el a külföldieknek. Mindeközben, el szeretnénk olvasni és tanulmányozni ezt a könyvet a saját fejlődésünkhöz.”

Ohno a következőt szintén beleírta az előszóba: „Ámbár van egy csekély kételyünk az „Éppen-időben” rendszerünk más országba való beiktatásával kapcsolatban…” a szociális és kulturális különbségek miatt, ezt állította „… reméljük, hogy egy másik hatékony amerikai gyártási rendszer lesz létrehozva, ami ezt a könyvet hasznosítani tudja majd referenciaként.

Ohno-nak a TPS nem egy elmélet volt, amit más országokban könnyedén be lehetne vezetni, sokkal inkább volt számára a Toyotánál próbálkozások és hibák által kifejlesztett gyakorlatokból álló gyűjtemény. Ohno még azelőtt eltávozott, hogy meglátogatta volna a Toyota Motor Manufactoring Kentucky-t (TMMK), vagy akármelyik Toyota gyárat az Egyesült Államokban. Az ember elgondolkodhat, hogy vajon amit Ohno megálmodott, megvalósult-e a mi „másik hatékony amerikai gyártási rendszer”-ünk által.

Itt az Egyesült Államokban, korábbi Toyota elnök Fujio Cho, egy Taiichi Ohno legjobb tanítványai közül és a TMMK sikeres beindításáért felelős vezető így nyilatkozott:

A legnagyobb értéket a valós megvalósításra helyezzük. Sok minden van amit az ember nem ért, ezért megkérdezzük tőle, hogy miért nem állsz neki és „lépsz akcióba”, próbálj meg csinálni valamit. Észreveszed, hogy milyen keveset tudsz és szembesülsz a saját tévedéseiddel, majd egyszerűen kijavítod azokat a hibákat és újrakezded. Majd a második próbálkozásnál észreveszed, hogy egy másik hibát követtél el, vagy olyan lett, ami nem tetszik, ezért ismét újrakezded. Így a folyamatos tökéletesítéssel, pontosabban, a cselekvésre alapozott folyamatos tökéletesítéssel fel lehet emelni a tapasztalatot és tudást egy magasabb szintre.”

Cho jól megtanulta Ohno leckéjét. De vajon miért érezte olyan nagy szükségét Ohno a „gyakorlat, nem elmélet” kifejezésnek? Részben professzor Satoshi Hino könyve „A Toyota elméjében: Menedzsment Alapelvek a Tartós Növekedéshez” második fejezetében lévő utalás „Hangsúly az elméleten” miatt. Hino azt írja, hogy a Toyota vezetése, beleértve Eiji Toyoda-t, Shoichiro Toyoda-t, Hiroshi Okuda-t és Fujiho Cho-t,

… pártolja az elméletet miszerint évenként 200.000-től 300.000-ig terjedejő gyártása az alap modelleknek, átalakítja a gazdasági gyártási egységet, kevés kell csak hozzá, hogy megmutatkozzanak a tömeggyártás hatásának előnyei.”

A Toyota ehhez az „automatikus gyártási költség görbé”-t használja, vagy a kialakító után elnevezett Maxcy-Silberston görbét, hogy korlátozzák a gyártási mennyiséget és inkább növeljék az eladást és a profitot a változatosságon keresztül. Amíg ez teljes összhangot alkotott Taiichi Ohno, Toyota Production System-mel kapcsolatos filozófiájával, addig a „Hangsúly az elméleten” elv fenyegetést jelentett Ohno, a Toyota Production System-mel kapcsolatos nézetére, ami a gyakorlatból és kivitelezésből született, nem pedig elméletből.

További ok Ohno-nak a gyakorlathoz való ragaszkodásra, ami nem az elméletnek köszönhető, hogy a Toyotánál egy kulturális változás miatt, egyetemen végzett fiatal menedzserek áramlottak be 1970-es és 1980-as években úgy, mint pl. Fujio Cho csatlakozván a Toyotához. Hozhatták volna magukkal az elméleteiket, amiket az egyetemen tanultak. Ha így lett volna, akkor Ohno jó okkal lehetett volna kemény az alárendeltjeivel és tanítványaival, mint Fujio Cho, aki kihangsúlyozta a gyakorlatias kaizenen keresztül való tanulást, semmint az elméletit.

Van egy híres történet Taiichi Ohno tanítványával kapcsolatban, aki egy kaizen utasításai szerint járt el és mégis le lett hordva:

„Bolond vagy, ha azt teszed amit mondok! Még nagyobb bolond vagy, ha nem úgy teszel! Gondolkodj magad és hozz fel jobb ötleteket, mint én!”

{/reg}


2010. ápr. 23
Jon Miller

A TPS titka az, hogy a titok szemmel látható.  Nem beszélhetünk titokról, mivel a Toyota Termelési Rendszer lényegében ismert, mivel a Toyota és más elemzők is nagy mennyiségben publikáltak az elmélettel kapcsolatos ismereteket.  Gyakran kérdezik tőlünk: „Mi a TPS titka?” de úgy vélem, inkább azt kérdezik: " Mire nem gondoltunk?" vagy " Mi az, amit titkolnak előlünk?"

Természetesen sok olyan dolog van, amit a Toyota – hasonlóan más vállalatokhoz - nem árul el a sikerükkel kapcsolatban.  Az igazság az, hogy a Toyota sikerének titka – a szó "titkos hozzávaló" értelmében - nem más, mint jó adag szerencse, bátorság és történelmi véletlen keveréke.  Ez az elmélet bármely magánszemély vagy szervezet sikere esetében is igaz lehetne. A Toyota esetében a Toyota Termelési Rendszer kétség kívül része ennek a titoknak, és mint a TPS tanulói és oktatói, gyakran teszik fel nekünk a kérdést a TPS titkát kutatva.

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg} {reg}

A Toyota Termelési Rendszer gyakorlatát a „just in time” és a „jidoka” jellemzi, azaz a vevő igényei szerinti terméket a kért időpontban és mennyiségben szállítják, folyamatos áramlás révén, az automatizálást és a folyamatokat emberi intelligencia teszi még hatékonyabbá, mely biztosítja a problémák esetén az azonnali leállást.  Ez egy meghatározott egyensúlyt jelent a „leállunk” és a „nem állunk le” között, melyet a szabványok, stabilitás és a folyamatos fejlesztésre való támaszkodás működtet.  Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a TPS titka az a képességük, hogy a változó igényekre gyorsan képesek reagálni, alacsony készletek felhalmozása mellett.  Kicsit nagyobb rálátással azt is mondhatnánk, hogy a TPS titka az, hogy képesek gyorsan felismerni és korrigálni a problémákat.  Minkét előbbi megállapítás szemmel látható tényt takar.

Mégis, amikor az emberek a TPS titkáról kérdeznek, azt gondolják, hogy a Toyota Termelési Rendszer nem korlátozódik a szervezési módszerekre és a termelési szintek menedzselésére, hanem inkább hasonlít egyfajta átfogó üzleti filozófiához.   Kitartóan tanulmányozták a Toyota Termelési Rendszer sok-sok eszközét és alkotóelemét, elemezték, rekonstruálták, és nem értik, mégis miért maradt el a siker.   Mi a titok, amire nem jöttünk rá?  Mi az a hiányzó részlet, ami nincs a könyvekben, és ami nélkül mégis elbukunk?

Ami a szemnek nyilvánvaló, azt nehéz észrevenni, különösen, ha meg vagyunk győződve arról, hogy hét lakat alatt őrzik a titkot, amit keresünk.  Sokak szerint a TPS titka az, hogy a Toyota alapdolgokat csinál, kivételesen jól.  A legendás amerikai futball edző, Vince Lombardi állítólag úgy kezdte a szezont, hogy az égbe tartotta a disznóbőrből készült labdát, és azt mondta: „Uraim, ez itt egy focilabda.” Lám, egy nyertes csapat nyertes edzője is az alapoknál kezdte.

Ebből is látható, hogy a TPS oktatása nem egyszerű feladat.  Ki akar olyat tanulni, amiről első hallásra azt gondoljuk, hogy már rég tudjuk?  Amint Taiichi Ohno megfogalmazta, a TPS nem elmélet, hanem gyakorlat.  Japánul erre Ohno a „jissen” szót használja, melyet alkalmazásnak, gyakorlatnak fordíthatunk, jelentésében arra utal, hogy a valami gyakorlati és nem elméleti.  Ezen túlmenően a gyakorlatot úgy is értelmezhetjük, hogy valamit ismételten csinálunk, „begyakorolunk”.  Bár Ohno nem használta a „renshuu” kifejezést, nem vitatná, hogy a fejlődés eléréséhez szükség van a dolgok ismétlésére is.  Yoko Morishita japán príma balerina így fogalmaz: " Ha csak egy napot is kihagysz a gyakorlásban, már látszik a különbség.  Ha két napot hagysz ki, a partnered biztosan észreveszi.  Ha hármat, akkor már a közönség is.  Ez a TPS-re is igaz.

A TPS titkának kutatása közben váratlan tanácsra lelhetünk Billy Collins egyik versében, melynek címe: Bevezetés a költészetbe.

 

Azt kértem,  fogják a verset és tartsák a lámpafénybe, mint egy színes diát

Vagy szorítsák fülüket a vers nyüzsgő kaptárához.

Azt mondom, rejtsenek  egy egeret a vers labirintusába, és nézzék, amint kiutat talál

Vagy tapogatózzanak körbe a sötétben a vers szobájában, keresvén a villanykapcsolót a falakon.

Tegyenek vízi túrát a vers felszínén, s ha látják a költő nevét a parton, integessenek neki

De mind csak egyet akar: kötözzük a verset egy székhez jó erősen, majd , verjük ki belőle az igazságot.

Majd bottal verik, míg rá nem jönnek, mit is jelent valójában.

{/reg}

A Toyota sikeresen felépített egy olyan szervezetet, amely folyamatos fejlődést biztosít az embereknek, akik egyre jobb eredményt érnek el azáltal, hogy egyre jobbá teszik az őket körülvevő embereket.  Ezt csak apránként, napról napra, gyakorlat révén lehet elérni, mindig arra koncentrálva, hogyan szolgálhatunk még jobban másokat.  A TPS-t soha nem fogjuk megérteni, ha egy székhez akarjuk kötöznini, és kiverni belőle az igazságot.  Be kell lépnünk a házába, és tudatosan felfedezni minden egyes érzékünkkel.

 


Eredeti cikk: http://www.gembapantarei.com/2008/04/the_secret_of_tps.html

2009. okt. 21
Molnár Csaba

Itthon is beszéltek a veszteségekről:

 

Törekedtek a termelékenység növelésére:

 

És szem előtt tartották a biztonságot:


2009. márc. 12
Jon Miller
ishkawa.gif

10. Kaoru Ishikawa a 7 minõségügyi eszköz összefoglalásával valóban gyakorlatban is használható eszközöket adott a kezünkbe. Nevéhez fûzõdik a halszálka diagram, vagy más néven Ok-okozat diagramm is.

Egy mondása:

"A minõség szabályozással kezdõdik és oktatással/tanulással végzõdik."


2009. márc. 10
Jon Miller
Deming.PNG

9. Edwards Deming alakította ki a Statisztikai Folyamatszabályozást - az SPC-t, a PDCA kört, a teljes körû minõségmenedzsmentet Japánban. Korábban próbálkozott Amerikában is ezt a szemléletet bemutatni, bevezetni, de ott nem hallgatták meg ...

Egy mondása:

"Nem szükséges a változás, de a túlélés a tét."


2009. márc. 5
Jon Miller
taiichi ohno.jpg

8. Taiichi Ohno alkotta meg a Toyota Termelési Rendszer alapjait. Õ volt az aki példákon keresztül tanított, azaz nem az elméletet mondta el, hanem a gyakorlatot mutatta be, így ösztönözve a hallgatókat a gondolkodásra, cselekvésre. Az 5Miért és a Kaizen szemlélet is nevéhez fûzõdik.

Egy mondása:

"A költségek nem azért vannak, hogy kiszámoljuk, hanem azért, hogy csökkentsük azokat."


2009. márc. 3
Jon Miller
f and l gilbreth.gif

7. Frank Gilbreth és Lilian Gilbreth a hatékonyság fejlesztés úttörõi. Elsõk között alkalmazták a hatékonyság fejlesztését folyamatmérnöki eszközökkel közvetlenül a termelésben. Technológiai fejlesztések, újítások, számos ötlet fûzõdik nevükhöz.


2009. febr. 26
Jon Miller
eiji toyoda.PNG

6. Eiji Toyoda A Toyota Motor Company vezetõje, Taiichi Ohno háta mögött állt mindig, támogatta a változásban, a változtatásban, a Toyota termelés átalakításában.

Egy mondása:
"Azt szeretném ha a saját fejedet használnád. És azt szeretném, ha megtanítanád az embereket, hogy hogyan tegyék meg ezt õk is."




YoutubeTwitterFacebookSlidesharePhotoBucket