3.rész
Ha áttekintjük a Toyota mai arculatát, a fejlesztési munka fõbb irányait, akkor világossá válik, hogy a döntési folyamatokban alapvetõ fontosságú a hosszú távú tervezés, ami szinten a Toyota Way egyik sarokköve. A vállalat éppen ezért meg akkor is ragaszkodik a messzire tekintõ tervezéshez, ha ez esetleg a rövid távú pénzügyi célok rovására megy. S ha ez a gondolat túlságosan könnyûnek tûnne, világítsuk meg egy példával, mit is jelent mindez a vállalat hétköznapjaiban.
Amerikában készült egy tanulmány, amely az USA-ban termelõ külföldi es hazai cégek gyakorlatát hasonlította össze, s rámutatott a Toyota különleges hozzáállásara. A termelés beindulása elõtti egy esztendõt vizsgálva a felmérés készítõi ugyanis alapvetõ különbségekre bukkantak a tervezés során. A felmérésben vizsgált amerikai cég három hónapot szánt a tervezésre, majd következett a gyártósorok felszerelése, utána pedig maga a gyártás. A Toyota ezzel szemben kilenc hónapig tervezett, tehát a gyártás elõtt „fordítva" mûködött riválisához képest. Az eredmény azonban a Toyotát igazolta, hiszen az amerikai autógyártónak a termelés beindulása után sokkal több gyermekbetegséget kellett leküzdenie, míg a Toyota esetében a kezdeti minõség jóval magasabb szinten állt.
Ehhez az alapelvhez szorosan kapcsolódik az a kettõ, amelyek közül az egyik a megszakításmentes folyamatokra alapoz, míg a másik annak a gyártási kultúrának a kifejlesztését célozza meg, amely a problémák észlelésekor addig nem engedi tovább a folyamatot, amíg a gond meg nem szûnt, hiszen így mar elsõ alkalommal is jobb minõség érhetõ el.
A Toyota számára fontos még a mûködési es gyártási folyamatok szabványosítása - ennek az az elõnye, hogy így a világ minden pontján mérhetõ, összehasonlítható az üzemek teljesítménye. Ennek következményeként a Toyota nemcsak arra ügyel, hogy termékei kifogástalan minõségûek legyenek, hanem arra is, hogy e termékek elõállításához kizárólag alaposan tesztelt, jól bevált technológiát használjon fel.