Egyik szenvedélyem a tanulás. Ezért is kezdtem beleásni magamat 2008-ban a vezetéssel, leannel és six sigma-val kapcsolatos komolyabb szakmai könyvekbe.
Önnek elárulom, elhatároztam, hogy filozófiát fogok tanulni, ami talán nem nagyon izgalmas, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem találtam a témát lenyûgözõnek. Ha Taiich Ohno-hoz hasonló emberek mûveit kezdi el tanulmányozni Ön is rájön, hogy az õ tanításai is bõvelkednek a filozófiai fejtegetésekben.
Ezért ebben a fejezetben Platón egyik híres allegóriájával foglalkoznék, hiszem úgy gondolom félelmetes hasonlóság van közötte és azon kihívások között, melyekkel mi, a folyamatos fejlesztések gyakorlói szembesülünk.
A jobb megértés miatt javaslom, többször olvassák el a következõ sorokat.
Az allegória Platóntól:
Képzeljen el egy Barlangot
Platón azt kéri, hogy képzeljünk el egy barlangot. A barlangban emberek vannak a földhöz láncolva. Nem képesek mozogni és csak elõre nézhetnek a falat bámulva. Közvetlenül mögöttük ég a tûz, mely bevilágítja a barlangot. A fogvatartottak semerre nem tudnak fordulni, így egész életükben csak egy képet látnak, az árnyákokat.
Árnyak a falon
Amikor egy „szabad” ember elsétál a tûz elõtt, az árnyéka a falra vetül. A bentiek egész életükben látták az árnyakat, ezért valóságosnak hiszik õket. Valójában azt hiszik nincs semmi más élõ, csak az árnyak, mivel életükben semmi mást nem láttak, csak az árnyakat.
Egy fogvatartott eloldozása
Majd Platón azt kéri, képzeljük el, hogy valaki a kinti világból bemegy a barlangba és eloldoz egy fogvatartottat. Ez a fogoly kimehet a barlangból! Ki is megy, de a Nap fénye majdnem megvakítja a foglyot, aki a félelemtõl reszketve vissza rohan a barlangba. Végül is a fogoly a kíváncsiságtól vezérelve kimegy a barlangból és rájön, hogy amit õ eddig valóságnak hitt, mindössze árnyék volt. Majd ez a fogoly megkísérli elmagyarázni a lenyûgözõ valóságot a többi fogvatartottnak. Bemegy a barlangba és elmeséli amit látott, az „új valóságot”.
Sajnálatos módon a többi fogoly nem hiszi el a csodás kinti világot. A barlangban nõttek fel és egyáltalán nem értékelik a már szabad „fogvatartottnak” az erõfeszítéseit, aki most szét akarja rombolni az egyetlen általuk ismert valóságot. Nem hisznek neki, mert nem tudják elképzelni azt, hogy létezik más valóság is az addigi megszokottól.
Mi a helyzet Önnel?
Hadd tegyek fel pár kérdést. Amint a szakmai karrierje halad szépen elõre a saját medrében, mennyi árnyat hisz valóságnak? Árny = régi bevett gyakorlat, paradigma, félelem a megújulástól az új dolgoktól.
A folyamatos fejlõdésre vonatkozóan, mennyi barlanglakót próbál meggyõzni, hogy vesse le láncait és tapasztalja meg a (veszteségektõl mentes) valóságot, vagy csak ismerjék fel, hogy amit lát annál van jobb is?
A „mi mindig is így dolgoztunk” és az “úgysem érti meg… a mi cégünk másmilyen!”, „…itt biztos nem fog mûködni…” szerû csoportos megnyilvánulások és magatartás valójában nem más, mint árnyak a falon.
A mi célunk és missziónk az, hogy eloldozzuk a modern napjaink foglyait és egy jóval kiválóbb valóságot mutassunk nekik!
