Az OPT középpontjában a szûk keresztmetszet kW. Definíció szerint a szûk keresztmetszet olyan erõforrás, amelynek kapacitása egyenlõ a piaci igénnyel vagy alacsonyabb annál. Az üzem (termelõ vagy szolgáltató rendszer) kapacitását, kibocsátó képességét tehát a szûk keresztmetszet kapacitása határozza meg.
Az OPT logikáját Goldratt kilenc törvényben fogalmazta meg:
Nem a kapacitást, hanem a folyamatot kell kiegyensúlyozni. Ez azt jelenti, hogy az átbocsátóképességet kell maximalizálni és nem a kapacitást.
A nem szûk keresztmetszetek kihasználását a szûk keresztmetszetek határozzák meg. Mivel a rendelkezésre álló erõforrások kihasználtságát a szûk keresztmetszetek határozzák meg, így a tervezés és irányítás során ezekre kell koncentrálni.
Egy erõfonás igénybevétele nem feltétlenül jelenti az erõforrás hasznosítását is. Az igénybevétel és a hasznosítás csak a szûk keresztmetszet esetében lehet azonos.
A szûk keresztmetszeten elért 1 óra veszteség az egész rendszer számára veszteséget jelent. Mivel a szûk keresztmetszet kapacitása megegyezik az üzem kapacitásával, így a szûk keresztmetszet potenciálját kell maximalizálni,
A nem szûk keresztmetszeten elért 1 óra nyereségnek nincs tényleges haszna. Ez arra mutat rá, hogy például a nem szûk keresztmetszet esetében az állásidõ nemcsak szükségszerû, de kívánatos is, mert ez nem elvesztett outputot jelent, hanem elkerült készletet.
A szûk keresztmetszet határozza meg a kibocsátást és a készleteket is. Ebbõl adódik az, hogy a szûk keresztmetszetet maximális kihasználtságon kell üzemeltetni.
A szállítási sorozatnagyság nem feltétlenül egyezik meg a gyártási sorozatnagysággal Ez azt jelenti, hogy kisebb sorozatnagyságokban állítjuk elõ a termékeket a nem szûk keresztmetszeten, majd ezt egyben dolgozzuk fel a szûk keresztmetszeten.
A sorozatnagyság nem rögzített. A sorozatnagyság függ az ütemezéstõl és a mûködéstõl.
A termelés ütemezését az Összes korlát, figyelembevételével kell elvégezni. Az átfutási idõ az ütemezés eredménye és nem elõre meghatározott fix idõ.
Összességében az OPT a termelés pazarlását kívánja megszüntetni úgy, hogy a kritikus erõforrásokra, a szûk keresztmetszetre koncentrál, amely a rendszer teljes kibocsátását meghatározza.
Az OPT rendszert elsõsorban homogén termek szerkezet és mûhelyrendszerû termelési rendszer esetében alkalmazzák. Az OPT továbbfejlesztett változata a „korlátok elmélete", amely probléma megoldási megközelítésként lett népszerû.
