Navigáció:

LeanBlog

Kaizen és Lean szemlélet bemutatása a gyakorlatban
Tags >> milkrun
2009. júl. 15
Kesztler Róbert
Szeét ügy - Milkrun
Kell bármi komment ehhez? A szörnyû, hogy ez pont a házunk elõtt van. Felmerül bennem a (Leanes Miért) kérdés:

Ha látjuk (Cool), hogy a tároló nem elég nagy a "visszatérõ anyagok" tárolására, mert mindig "kifolyik", akkor
  • miért nem duplázzuk meg az ûrtartalmat ... vagy ha nincs hely
  • miért nem sûrítjük a "milkrun" - körjáratokat
... ha rossz a meghatározott ürítési (körjárat) szabály, akkor
  • miért nem vizsgáljuk felül
  • és miért nem változtatjuk meg annak megfelelõen, ahogy a fogyás vagy épp a keletkezés változik 
... aki mûködteti a rendszert (szemtes autó)
  • miért nem érzi felelõsnek magát azért, hogy ez valóban hatékonyan mûködjön
  • miért nem szól a "központban", hogy "valami bûzlik"
... aki a szabályokat meghozta
  • miért nem ellenõrzi rendszeresen, hogy amit kialakított az jól mûködik
  • miért nem kér visszajelzést a rendszer hatékonyságáról
Talán nem vagyok egyedül ezzel a problémával.
 
Számunkra a tanulság: lássuk meg a problémákat, és tegyünk azért hogy megoldódjanak.
 
Egy Kanban rendszer kialakítása nagy feladat,
de a fenntartása és folyamatos fejlesztése épp oly elengedhetetlen a hosszú távú siker és hatékony mûködés érdekében.
 
 

2009. ápr. 16
Kesztler Róbert

Talán nem egyedi a következõ cikk, amit egy tatabányai napilapban olvashatunk:

Szemét ügy

Szemét, mint háztartási hulladék, "veszteség", felesleges dolgok gyûjtése/kihelyezése a "nem kijelölt helyre". A téma égetõ mind a hétköznapokban, mind a gyártásban. Ha jól sejtem sok helyen küzdenek vele, de egyet nem értek: miért nem oldják meg?

Mi a megoldás? A cikkbõl kiderül, hogy most Tatabányán és környékén 12 fõ 3 mûszakban (a "szemétbizottság") járja folyamatosan a várost, azért, hogy ezeket az illegális lerakóhelyeket felderítsék, és kiderítsék kik azok akik azok, akik illegálisan rakják le a hulladékot, majd BÍRSÁGOLJANAK! Megoldás ez?
Biztosan nem. Ebben az esetben ismét az "okozatokat próbálják orvosolni, ahelyett hogy a gyökér okokat szüntetnék meg" .

Nézzük Leanes szemmel a folyamatot: egyértelmû ha felhasználás történik > keletkezik hulladék, maradék, csomagolóanyag,... amit el kell távolítani. Ha felhalmozódik, akkor ismét a rendszerben kell keresni a hibát: nincs  tároló, a gyûjtés nem elég gyakori, valami nem jól mûködik, nem godnoltunk rá, vagy alábecsültük jelentõségét, mértékét...

A termelésben:
Ha folyamatot tervezünk ne feledkezzünk el a hulladékok kezelésérõl. Ez lehet egyszerû csomagolóanyag, visszatérõ, doboz , konténer vagy épp elhasznált emulzió, kenõanyag,... Maradva egy egyszerû példánál: ha a  gyártósoron beépítünk alkatrészeket a késztermékbe, azt valamiben el kell vinni a beszerelési helyre. Ez lehet mûanyag láda, kartondoboz, vagy raklap, ömlesztett árú. Felhasználás után keletkezhet visszatérõ hulladék, amit el kell vinni. Erre is figyeljünk oda, hogy ennek legyen tároló, határozzunk meg körjáratokat, a rendszer mûködtetéséhez felelõsöket, szabályokat. Ha nem gondolunk erre, akkor becsukjuk a szemünket, és jönnek az "illegális gyûjtések", vagy épp nem értjük miért nem érjük el az ütemidõt, miközben mi nem számoltunk a kicsomagolási idõvel vagy épp a maradék csomagolóanyag elviteléhez szükséges idõvel. Ez mind beletartozik a ciklusidõbe.

Maradva a hétköznapi példánál, olyan egyszerû kérdéseket feltéve:
- Miért kell fizetni (nem keveset) a szemét elhelyezésért?
- Mennyi idõbe és pénzbe kerül az "illegális" lerakók megszüntetése (ami egy folyamatos harc, mert megszüntetni nem tudják)
- Miért nem lehet több lerakót/gyûjtõt létesíteni?
- Miért csak évente egyszer van "lomtalanítás"?
- Miért nem lehetne havonta vagy legalább negyedévente egyszer? (Gyakoribb "ürítés/körjárat" kevesebb hulladékot jelent, azaz ha évente egyszer van lomtalanítás ez valóban nagy mennyiség, de ha gyakrabban akkor ez eloszlik)

 




YoutubeTwitterFacebookSlidesharePhotoBucket