|
Idõtengely
|
|
|
|
2000 -
|
|
- 2004: Shingo Prize-winning Kaikaku - Norman Bodek - idõrendi összefoglaló a Lean filozófiákról, eseményekrõl, kulcsfontosságú emberekrõl akik segítettek a TPS kialakításában
- 2003: Shingo Prize-winning Better Thinking, Better Results - esettanulmány a Wiremold cégcsoport Lean bevezetésérõl
- 2001: Toyota - "The Toyota Way 2001" dokumentum - melyben tiszteletét fejezik ki a Toyota cégcsoportban dolgozó emberek felé
|
|
1990 -
|
|
- 1996: Lean Thinking - Womack és Jones
- 1991 - 1995: Sok helyen próbálkoztak az üzleti folyamatokba bevezetni a termelési tapasztalatokat, de többnyire sikertelenül. Az irodai bevezetés még várat magára
- 1990: The Machine That Changed the World - Womack and Jones
|
|
1980 -
|
|
- 1988: Kaizen Institute of Americal kaizen szemináriumokat tart Hartford Graduate Center -ben (Hartford, Conn.), TPS szekcióval
- 1988: Shingo Prize for Manufacturing Excellence könyv megjelent Norman Bodek és Professor Vern Buehler által a Utah egyetemrõl
- 1988: Shingijutsu megbízza a Danaher Corpopration-t hogy segítsen nekik a TPS bevezetésében a Jacobs Chuck és Jacobs Vehicle Systems cégeknél.
- 1988: Kaizen Institute az elsõ Kaizen eventjét vezeti az amerikai Jake Brake nél
- 1988: Az elsõ japán gyár Amerikában. Toyota Motor Manufacturing - Georgetown, Kentucky
- 1988: Taiichi Ohno's Toyota Production System - Beyond Large Scale Production angolul kiadásra került
- 1985 - 1989: Shingo könyvek a SMED, Poka Yoke, és Study of Toyota Production System from Industrial Engineering Viewpoint Amerikában kiadásra került.
- 1984: Norman Bodek megalapítja a Productivity Press -t
- 1983: Elsõ külföldi (amerikai) író által megjelent TPS könyv- Zero Inventories - Robert "Doc" Hall
- 1980: Kanban: The Coming Revolution kiadásra került. Ez az elsõ könyv ami leírja a TPS és JIT kapcsolatát
|
|
1970 -
|
|
- 1979: Norman Bodek megalakítja a Productivity Inc. - et
- 1979: Elsõ amerikai látogatások, a Toyota Production System megismeréséért
- 1977: Nick Edwards bemutatja az APICS konferenciáján az MRP rendszer hiányosságait
- 1975: Elsõ angol nyelvû TPS kézikönyv elkészült Sugimori, Cho, Ohno, által
- 1973: Olajválság az egész Japán ipart válságba viszi, egyedül a Toyota profitál
- 1973: Toyota - Beszállító fejlesztési programot indít a 10 legnagyobb beszállítójának
|
|
1960 -
|
|
- 1969: Toyota elkezdi a tanácsadói vonalát
- 1965: Toyota megnyeri a Deming Prize for Quality -t
- 1962: Toyota - Húzó logisztika és kanban a teljes cégcsoportban
- Átlagos szerszámcsere: 15 perc. 1 perces átállások már léteznek
- 50% hiba csökkentés a TQC által
-A fõ komponens beszállítókkal elkezdik kialakítani a kanban rendszer
- 1961: Toyota elkezdi a széleskörû TQC programját
- 1960: Deming megkapta a Japán "Second Order of the Sacred Treasures" díjat, melyben a következõ idézet található: Japán emberek munkájuknak tekintik a Japán ipar újjászületését
|
|
1950 -
|
|
- 1957: Alap andon rendszerek lámákkal / fényekkel
- 1956: Shigeo Shingo elkezdi rendszeres látgatásait, hogy megtanítsa a "P-Course"-t
- 1951: J.M. Juran kiadta könyvét The Quality Control Handbook névvel
- 1951 - 1955: Ohno kifinomította a Toyota Production System alapelveit
- Vizuális irányítás / 4S
- Elkezdte a TWI tréning programot (Train with industie)
- Javaslati rendszer kidolgozása
- Termékváltási idõk csökkentése
- Sok egyszerû gépet vásárolt a Danley corp cégtõl
- Kanban bevezetés
- Leveled production - termelés ütemezés
- 1950: Deminget meghívták a Japán 1951-es népszámlálásra. Ekkor mutatta meg, hogy a statisztikai módszerek alkalmazása a minõség javítására költségek csökkentését és a termelékenység növelését eredményezi.
- 1950: Toyota pénzügyi krízis. 2146 dolgozó felmond. Kiichiro Toyoda lemondott elnöki pozíciójáról
|
|
1940 -
|
|
- 1947 - 1949: Ohno a Toyota gyár termelési vezetõje lett.
- Újraszervezi a gépcsoportokat termék központú elrendezéssé
- Véget vet az egy ember egy gép gyakorlatnak, elkezdi az egy ember több mûveletet végez gyakorlatot
- Folyamatelemzéseket, ciklusidõ elemzéseket végez
- Idõ- és mozdulatelemzés
- Veszteségek megszüntetése
- Félkész termékek lecsökkentése
- Operátorok általi folyamat közben ellenõrzési módszerek
- Sormegállítási jog az operátoroknak - Ha hiba van azonnal meg kell állni
- Komponens beszállítók kialakítása (Denso, Aishin etc.)
- 1946: Ford átveszi a GM vezetési eljárásait és elhagyja a Lean manufacturing-et
- 1943: Edsel Ford meghal
- 1943: Taiichi Ohno átmegy a Toyoda Auto Loom vállalttól a to Toyota Motor Corporation-be
- 1943: Ford elkészíti az új gyár elrendezést a Willow Run repülõgép gyárban, így óránként 1 B-24 es bombázót tudtak már készíteni.
- 1940: Deming bevezeti a mintavételezéses ellenõrzés módszerét, majd tanítja a Statisztikai Folyamat Szabályozás elméletét a világháború alatt
- 1940: Napi 1 B-24 bombázó készül. Ford meglátogatja a repülõgép gyárat, javítani próbál a napi kibocsátáson
|
|
1930 -
|
|
- 1939: Walter Shewhart publikálta a Statisztikai módszerek könyvét. A könyvben megfogalmazza a Plan-Do-Study-Act foyamatos fejlõdés alapelvét. 1950-ben kollégája W Edwards Demming megváltoztatja az alapelvet Plan-Do-Check-Act szerint
- 1938: Just-in-time koncepció kialakítása Koromo-ban / Honsha gyár Kiichiro Toyoda által. JIT koncepció a 2. Világháború alatt terjedt el a hadiparban.
- 1937: Németországban elindulnak az elsõ hadi repülõgép gyártások, ahol már az autóipari tapasztalatokat is felhasználják. A nagy vevõi igények miatt, a Takt idõ használata már mindennapos. Itt Németországban használták elõször a Takt idõt, amit a Toyota gyár átvett.
- 1937: Toyota Motor Corporation létrejött. Kiichiro Toyoda az elnök
- 1937: Vilfredo Pareto 80/20 as szabályának megfogalmazása
- 1933: Az elsõ autóipari osztály létrejön Toydoa Auto Loon-ban
|
|
1920 -
|
|
- 1929: Sakichi Toyoda eladja az automata szövõgép jogait, majd Kiichiro Toyoda újra meglátogatja a Ford gyártat és számos európai autóipari gyáregységet
- 1928: Ford-nak a River Rouge gyára elkészült, 100 000 alkalmazottal a legnagyobb összeszerelõ gyáregysége lett a világon
- 1926: Henry Ford kiadja a Today and Tomorrow
- 1924: Walter Shewhart kialakítja az elsõ folyamat szabályozó kártyákat. Statisztikai folyamat szabályozás kezdete.
- 1924: Sakichi elkészíti az automata szövõgépet
|
|
1910 -
|
|
- 1914: Ford felépíti az elsõ szalag rendszerû gyártósorát, lecsökkenti a karosszéria szerelést 12 óráról 3 órára
- 1912: A Ford Termelési Rendszert a "pontosság, folyamatosság és precizitás" jellemezte.
- 1911: Sakichi Toyoda meglátogatja a Ford T modell gyárt Amerikában
- 1910 - 1912: Ford sok egységesített újítást vezet be a vágószerszámok használatában, ellenõrzõ rendszerekben, gépkezelésben és újra bevezeti a hõkezelt alkatrészek használatát. Ez a gyár volt a szíve a Ford vállalatcsoportnek.
- 1910: Ford a Highland Park-ba költözik gyártásával - A "Szülõhelye a Lean Gyártási Rendszernek"
|
|
1900 -
|
|
- 1908: Ford bevezeti a T modellt
- 1906: Vilfredo Pareto olasz közgazdász egy matematikai képlettel írta le a gazdaság egyenlõtlen eloszlását Olaszországban. Megfigyelte a gazdaság 80%-a az emberek 20% -ának kezében van
- 1905: Frank és Lillian Gilbreth kezdte vizsgálni az ergonómikus munkahelyek fontosságát. Kialakították a mozdulatelemzés módszerét, mely 18 alapvetõ mozgással írja le az emberi mozgást
- 1902: Sakichi Toyoda kialakította a Jidoka koncepciót
|
|
1890 -
|
|
- 1890: Sakichi Toyoda feltalált egy fából készült szövõszéket.
|
|
1850 -
|
|
- 1850: Az összes amerikai fegyver beszállító egységesített fémalkatrészeket készített a normál fegyverekhez, de mindegyikhez szükség volt kézi javításra, utómunkára, mert a gépek még nem voltak megbízhatóak a hõkezelt alkatrészeknél. Elsõ a minõség.
|
|
1820 -
|
|
- 1822: Thomas Blanchard a Springfield-i Armoryban (Amerika) 14 olyan gépet tervezett melyet Gyártószigetes elrendezésben helyezett el, annak érdekében, hogy még bonyolultabb formákat tudjon kialakítani a különbözõ fegyver alkatrészekhez. A 14 gép emberi erõ nélkül tudott gyártani, nem volt szükség ki és behelyezésre. Egy darabos gyártás.
|
|
1800 -
|
|
- 1807: Marc Brunel Angliában megtervezte az elsõ olyan gépet, mely egyszerû fa termékeket gyártott, de 22 mûveletet végzett el egymás után. Automatizálás
|
|
1790 -
|
|
- 1799: Whitney tökéletesítette a felcserélhetõ alkatrészek koncepcióját, amikor egy 10.000 db-os megrendelést adott az amerikai hadseregnek muskéták (fegyverek) legyártására. Elsõ sorozatgyártások.
|
|
1760 -
|
|
- 1760: Jean-Baptiste de Gribeauval francia tábornok felismerte az egységesített hajótervezés jelentõségét annak érdekében, hogy a csaták utáni javítások gyorsan megtörténjenek. Egységesítés elsõ jelei.
|
|
1570 -
|
|
- 1574: III Henry francia király vezetésével az elsõ egyzerû gályahajók kevesebb, mint 1 óra alatt készültek el. Folyamatos termelés kialakulása.
|
