Nem csak nálunk van/volt nagy bajban az egészségügy, Japánban is változtatni kellett a rendszeren, hogy valóban "vevõközpontú/betegközpontú legyen". Jon Japán tapasztalatairól ír a következõ Blog bejegyzésében.

Hiroshimában, Japánban van egy kis kórház, ahol hosszú évek óta alkalmazzák már a Toyota Termelési Rendszer módszertanát.

Ez a kórház 1992-ben indult 170 alkalmazottal, fõ terület: belgyógyászat. Alkalmazva a módszertan elméletét, kialakítva a korházra jellemzõ egyedi eszközöket, alkalmazásokat, napjainkban lecsökkentették a betegek várakozási idejét: a betegek 90%-ának  60 percen belül megállapítják a betegségét és megoldást találnak a betegség megszüntetésére. Ez a csökkentés lehetõvé tette kapacitásuk növelését, több mint 300 beteget tudnak ellátni, ezáltal a régió "leghatékonyabb" korháza lett.

A képen láthatunk egy olyan megoldást, mely segítségével folyamatosan figyelik a váróhelységet, nézve mikor érkezik új beteg, majd rögtön a megfelelõ vizsgálóba irányítják õt.

Mr. Ideshita, a korház igazgatója folyamatosan Kaizen eventeket tart  a veszteségek beazonosítására, lecsökkentésére, megszüntetésére. Betegközpontúság! Ebben az esetben is meg kell határozni az értéket: minél gyorsabban, egyszerûen, hatékonyan, magas színvonalú egészségügyi szolgáltatást nyújtani a betegek számára.