Érdemes végignézni a riportokat! Az információkat nagyon jól fel lehet használni Lean, Kaizen képzéseken, Kaizen eseményeken.

http://mno.hu/azsia

http://mno.hu/azsia/bejott-az-egykepolitika-901194

http://mno.hu/azsia/europa-rohan-a-szakadek-fele-1031273

Made in China > Created in China

Két szó, ami magyarul közel azonos fordításnak felelne meg, de mégis óriási szemléletbeli különbség van:

Made in  > legyártatták Kínában

Created in > készült Kínában

Kína ebbe az irányba halad! Tudása, tapasztalata, erőforrás, pénze megvan ahhoz, hogy bármit elkészítsen. Akár olyan terméket is, mint amit nálatok gyártanak.

Gondold át a következőt:

Hidd el, hogy van olyan gyár a világon, ahol gyorsabban, olcsóbban, jobb minőségben tudják előállítani pontosan ugyanazt a terméket, amit Nálatok gyártanak. Nem kizárt, hogy a BRICs országokban.

A kérdés csak az, hogy a Vevőtök mikor találja meg az új beszállítót. Szerinted mi fog történni, ha megtalálja?

Ez a két gondolat lehet neked is egy olyan eszköz ahhoz, hogy átadd az üzenetet kollégáidnak: JOBBNAK KELL LENNÜNK MINDEN NAP!

Jon Miller írása:

A Kínában lévő shanghai irodánk hetedik emeletén található egy étterem. Ahogy várakoztam ma, egy nagy zöld táblán megakadt a szemem. A táblát "6T gyakorlatnak" hívják, mellette 6 felakasztott mappa (clip board) is található. A mappákban ellenőrző listák, különböző feljegyzések találhatóak. Ezek a dossziék minden várakozó számára könnyen elérhetőek, így ellenőrizni tudják azt, hogy használják e őket.

A 6T nem más mint 6 lépés ahhoz, hogy egy jól működő éteremmé váljon ez az étterem. Az első három T azonos az 5S első három szavával: Szelektálás, Rendszerezés, Takarítás. A negyedik T az egységesítés, szabályok betartása, az örödik T az ellenőrzés, és a hatodik T a folyamatos fejlődés.

Talán te is megkérdezed, miért "T". Ez a legjobb szerintem. Ahogy megfigyeled, az első két karakter mindig a  天天 , amit kínaiul "tiantian"-ként kell ejteni és "napi"-t jelent. Azaz ahogy a 6 jelentést ezzel összekapcsoljuk, nem más, mint végezzük el minden nap.

Gyakran az 5S, kaizen, egységesítés és a saját munkánk ellenőrzése a kezdeti lelkesedésből egyszer csak "jó volna ha"-ba alakul át. Amint összerakjuk az 5S és kaizen szemléletet a "6T gyakorlattal", egyből a "kötelező" irányt adja meg számunkra. Az pedig, hogy az ellenőrző listákat a fal azon részére helyezzük el, ahol a vevők levehetik és ellenőrizhetik, egyszerűen remek ötlet.

Kína elkötelezte magát a Lean irányába, hogy kihasználhassa a technológia nyújtotta előnyöket, ahelyett, hogy csupán az olcsó munkaerőre támaszkodna

Nemrégiben egyik kollégám elfogadott egy Kínába szóló meghívást, hogy egy Hong Kong közeli ügyfél részére Lean workshopot rendezzen, valamint Lean Manufacturing előadást tartson Sanghajban.  Alig vártam, hogy személyes tapasztalatokat gyűjthessek a kínai gyártással kapcsolatban, és összehasonlíthassam azokat az amerikai és a mexikói helyzettel.  Az út során lehetőségünk volt több tucat kínai gyártóüzem képviseletével találkozni.  Ezek közül néhány multinacionális cég volt, mely Kínában folytat gyártó tevékenységet, míg mások hazai vállalatok voltak.  Az üzleti kapcsolataink azóta is folytatódnak, és folyamatosan többet tudunk meg a kínai gyártóiparról.

Be kell vallanom, hogy a látogatást megelőzően meg voltam győződve arról, hogy Kína drámai gazdasági fejlődésének nagyrészt az alacsony munkaerő és a kormány egyre szabadabb vállalkozás-barát rendelkezéseinek kombinációja az oka.  Arra számítottam, hogy a Lean iránt csekély, vagy legrosszabb esetben negatív érdeklődést mutatnak majd.  Tévedtem.  A workshop résztvevői mind nagyon érdeklődtek a Lean gyártás iránt.  Néhány cégnél már voltak aktív Lean kezdeményezések.

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg}{reg}

A Kínába történt látogatást megelőzően sokaktól hallottam, hogy Kínában a technológiát és az automatizációt nem tekintik előnyösebbnek az olcsó munkaerővel szemben.  Mégis, az első gyárkomplexumban tett látogatás során, mely egy tajvani székhelyű vállalat tulajdonában áll, a legmodernebb, automatizált bevonatoló rendszerrel találkoztam, amit valaha láttam.  Ugyanennél a cégnél folyamatban volt egy nagyon fejlett robotrendszer beépítése az összeszerelő üzemben.

Azt is megtudhattam, hogy a kínai kormány számára kihívást jelent, hogy több munkahelyet teremtsen az embereknek, hogy ez által növelje a jólétet, melyet még mindig csak a lakosság nagyon kis része élvezhet.  Ennek tudatában, figyelembe véve az olcsó munkaerőt, el kellett gondolkodnom: Miért érdeklődnek a vállalatok az automatizált rendszerek és a Lean gyártás iránt?

Az egyik workshop során a résztvevőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Kína kezdi elveszíteni az alacsony munkaerőköltségből járó előnyeit, Vietnammal és Indiával szemben.  Tovább azt is elmondták, hogy Mexikó példáján okulva, amely már elvesztette az alacsony munkaerő költségből származó versenyelőnyét, nem szeretnének ugyanerre a sorsra jutni és versenyképességükből veszíteni.  Tisztában vannak vele, hogy az alacsony munkaerőn alapuló versenyelőny csupán átmeneti.

Kína jól képzett, fegyelmezett és magasan motivált munkaerő állománnyal rendelkezik.  A kormány komoly összegeket fektet az infrastruktúrába.  Kína úgy tűnik, elkötelezte magát, Lean irányába, hogy kihasználhassa a technológia nyújtotta előnyöket, ahelyett, hogy továbbra is csak az olcsó munkaerőre támaszkodjna.  A kínai vállalatok szintén megkezdték az innovatív új technológiák fejlesztését, ahelyett, hogy csak a világ többi részén megalkotott gyártástechnológiát alkalmaznák.  Úgy látszik, hogy egyetlen ország sem képes örökké fenntartani az olcsó munkaerőn alapuló versenyelőnyöket.  Mert mindig akadnak még olcsóbb munkaerővel rendelkező országok.

Tudatában vagyok annak, hogy nem én vagyok az első ember, aki felfigyelt ezekre a dolgokra, de amikor az ember személyes tapasztalatokra tesz szert,  a kínai gazdaság életereje és potenciálja már nem tűnik távoli, elvont képzetnek.   Valósággá válik, és arra készteti az embert, hogy elgondolkodjon a lehetséges hosszú távú hatásain.

A Lean kezdeményezés Kínában még mindig gyerekcipőben jár, és nem minden kínai cég érdeklődik a legfrissebb technológiai újítások iránt, de a gyártási alapok tekintetében a Kína által támasztott kihívás mértéke nem hiszem, hogy a jövőben csökkenni fog.  A modernizáció és a Lean gyártás olyan trendek, melyek lendületet vesznek majd, amint Kína egyre nagyobb nyomás alá kerül a többi, olcsó munkaerővel rendelkező versenytárs miatt.

Ha kína képes lesz fenntartani a politikai és a szociális stabilitást, a számos kihívás ellenére folytatni tudja azt az utat, hogy olyan gazdasági erővé váljon, mellyel nehéz lesz versenyezni.  És ha Kínában a munkaerő nyújtotta előnyök nem tűnnek elegendőnek, akkor más országok lépnek majd a világgazdasági színtérre, olcsóbb munkaerőt kínálva.

Ez a helyzet azonban nem reménytelen az amerikai ipar szempontjából. Nem mindent lehet, és nem is szabad mindent kiszervezni.   Ha más tényezők terén azonos, vagy versenyképes szinten állnak, akkor Kína, Vietnam és India még mindig nem fog tudni könnyedén megoldást találni más hátrányos tényezőkre, beleértve  szociálpolitikai kihívásokat, valamint a Csendes-Óceán jelentette földrajzi és időbeli távolságokat, a mai rohamosan csökkenő átfutási időket, ellátási láncokat és készletszinteket.

{/reg}

Az amerikai ipari szereplők megőrizhetik az amerikai gyártóbázisaikat és versenyképesek maradhatnak hosszútávon, ha ezeket az előnyöket jól kitudják használni az ipari termelékenység növelése és innovatív, vezető tudományos és technológiai termékek fejlesztése révén.

Kína elkötelezte magát a Lean irányába, hogy kihasználhassa a technológia nyújtotta előnyöket, ahelyett, hogy csupán az olcsó munkaerőre támaszkodna

Nemrégiben egyik kollégám elfogadott egy Kínába szóló meghívást, hogy egy Hong Kong közeli ügyfél részére Lean workshopot rendezzen, valamint Lean Manufacturing előadást tartson Sanghajban.  Alig vártam, hogy személyes tapasztalatokat gyűjthessek a kínai gyártással kapcsolatban, és összehasonlíthassam azokat az amerikai és a mexikói helyzettel.  Az út során lehetőségünk volt több tucat kínai gyártóüzem képviseletével találkozni.  Ezek közül néhány multinacionális cég volt, mely Kínában folytat gyártó tevékenységet, míg mások hazai vállalatok voltak.  Az üzleti kapcsolataink azóta is folytatódnak, és folyamatosan többet tudunk meg a kínai gyártóiparról.

Be kell vallanom, hogy a látogatást megelőzően meg voltam győződve arról, hogy Kína drámai gazdasági fejlődésének nagyrészt az alacsony munkaerő és a kormány egyre szabadabb vállalkozás-barát rendelkezéseinek kombinációja az oka.  Arra számítottam, hogy a Lean iránt csekély, vagy legrosszabb esetben negatív érdeklődést mutatnak majd.  Tévedtem.  A workshop résztvevői mind nagyon érdeklődtek a Lean gyártás iránt.  Néhány cégnél már voltak aktív Lean kezdeményezések.

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg}{reg}

A Kínába történt látogatást megelőzően sokaktól hallottam, hogy Kínában a technológiát és az automatizációt nem tekintik előnyösebbnek az olcsó munkaerővel szemben.  Mégis, az első gyárkomplexumban tett látogatás során, mely egy tajvani székhelyű vállalat tulajdonában áll, a legmodernebb, automatizált bevonatoló rendszerrel találkoztam, amit valaha láttam.  Ugyanennél a cégnél folyamatban volt egy nagyon fejlett robotrendszer beépítése az összeszerelő üzemben.

Azt is megtudhattam, hogy a kínai kormány számára kihívást jelent, hogy több munkahelyet teremtsen az embereknek, hogy ez által növelje a jólétet, melyet még mindig csak a lakosság nagyon kis része élvezhet.  Ennek tudatában, figyelembe véve az olcsó munkaerőt, el kellett gondolkodnom: Miért érdeklődnek a vállalatok az automatizált rendszerek és a Lean gyártás iránt?

Az egyik workshop során a résztvevőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Kína kezdi elveszíteni az alacsony munkaerőköltségből járó előnyeit, Vietnammal és Indiával szemben.  Tovább azt is elmondták, hogy Mexikó példáján okulva, amely már elvesztette az alacsony munkaerő költségből származó versenyelőnyét, nem szeretnének ugyanerre a sorsra jutni és versenyképességükből veszíteni.  Tisztában vannak vele, hogy az alacsony munkaerőn alapuló versenyelőny csupán átmeneti.

Kína jól képzett, fegyelmezett és magasan motivált munkaerő állománnyal rendelkezik.  A kormány komoly összegeket fektet az infrastruktúrába.  Kína úgy tűnik, elkötelezte magát, Lean irányába, hogy kihasználhassa a technológia nyújtotta előnyöket, ahelyett, hogy továbbra is csak az olcsó munkaerőre támaszkodjna.  A kínai vállalatok szintén megkezdték az innovatív új technológiák fejlesztését, ahelyett, hogy csak a világ többi részén megalkotott gyártástechnológiát alkalmaznák.  Úgy látszik, hogy egyetlen ország sem képes örökké fenntartani az olcsó munkaerőn alapuló versenyelőnyöket.  Mert mindig akadnak még olcsóbb munkaerővel rendelkező országok.

Tudatában vagyok annak, hogy nem én vagyok az első ember, aki felfigyelt ezekre a dolgokra, de amikor az ember személyes tapasztalatokra tesz szert,  a kínai gazdaság életereje és potenciálja már nem tűnik távoli, elvont képzetnek.   Valósággá válik, és arra készteti az embert, hogy elgondolkodjon a lehetséges hosszú távú hatásain.

A Lean kezdeményezés Kínában még mindig gyerekcipőben jár, és nem minden kínai cég érdeklődik a legfrissebb technológiai újítások iránt, de a gyártási alapok tekintetében a Kína által támasztott kihívás mértéke nem hiszem, hogy a jövőben csökkenni fog.  A modernizáció és a Lean gyártás olyan trendek, melyek lendületet vesznek majd, amint Kína egyre nagyobb nyomás alá kerül a többi, olcsó munkaerővel rendelkező versenytárs miatt.

Ha kína képes lesz fenntartani a politikai és a szociális stabilitást, a számos kihívás ellenére folytatni tudja azt az utat, hogy olyan gazdasági erővé váljon, mellyel nehéz lesz versenyezni.  És ha Kínában a munkaerő nyújtotta előnyök nem tűnnek elegendőnek, akkor más országok lépnek majd a világgazdasági színtérre, olcsóbb munkaerőt kínálva.

Ez a helyzet azonban nem reménytelen az amerikai ipar szempontjából. Nem mindent lehet, és nem is szabad mindent kiszervezni.   Ha más tényezők terén azonos, vagy versenyképes szinten állnak, akkor Kína, Vietnam és India még mindig nem fog tudni könnyedén megoldást találni más hátrányos tényezőkre, beleértve  szociálpolitikai kihívásokat, valamint a Csendes-Óceán jelentette földrajzi és időbeli távolságokat, a mai rohamosan csökkenő átfutási időket, ellátási láncokat és készletszinteket.

{/reg}

Az amerikai ipari szereplők megőrizhetik az amerikai gyártóbázisaikat és versenyképesek maradhatnak hosszútávon, ha ezeket az előnyöket jól kitudják használni az ipari termelékenység növelése és innovatív, vezető tudományos és technológiai termékek fejlesztése révén.

A kínai ipar a múlt század elején indult gyors fejlődésnek. 1949, azaz az új Kína megalakulása után a kínai ipar az általános helyreállítás és fejlődés időszakába lépett. 1978-ig, azaz a reform beindításáig Kínában már létrejött egy átfogó ipari és gazdasági rendszer. A hagyományos kőolajipar mellett az új iparágak, azaz a vegyipar és az elektronikai ipar is gyors fejlődést ért el. A csúcstechnológiát képviselő atomipar és az űrhajózási ipar is áttörésszerű fejlődésen ment keresztül. A múlt század hetvenes éveinek vége óta a kínai ipar fejlődése tovább gyorsult. 1979 és 2002 között a kínai ipar évente átlagosan több mint 10 százalékkal bővült. 
Az elmúlt több mint 50 évben a különböző ipari termékek termelése több tízszeresére, sőt több százszorosára emelkedett. A világ legkülönbözőbb részeibe szállítanak kínai árucikkeket. 1996 óta Kína a világelső az acél, a szén, a cement, a műtrágya, a színes televízió termelése terén.

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg}

{reg}

2003-ban a kínai ipar 5 billió 361 milliárd 200 millió jüan hozzáadott értéket termelt ki, 12,6%-kal többet az előző év hasonló időszakánál. Jelenleg Kínában nemcsak repülőgépeket, tengeri hajókat, autókat gyártanak, hanem mesterséges műholdakat és korszerű gépi berendezéseket is. Már kialakult egy független, átfogó, viszonylag fejlett technológiai színvonalat képviselő ipari rendszer. A jövőben Kínában olyan stratégiát valósítanak meg, amelynek értelmében az informatika előmozdítja az iparosítást, az ipar pedig a gazdaságot.

1978-ban Kína szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és fokozatosan áttért a szocialista piacgazdaságra, ahol a piacgazdaság és a tervgazdaság együttműködik. A fokozatos gazdasági reformok és a piacnyitás következtében Kína hihetetlen mértékű fejlődést produkált az 80-as – 90-es évek során, majd a 2000-es években is.

2007-ben Kína az Amerikai Egyesült Államok után a világ negyedik legnagyobb gazdasága. Gazdasági növekedésének üteme huzamosabb ideje meghaladja az évi 10%-ot. Ezt az ütemet a kínai kormány is túlzottnak tartja, mert a túlfűtött növekedés súlyos egyensúlyi, környezeti és egyéb problémákat okoz. A kínai gazdasági vezetés ezért erőfeszítéseket tesz - egyelőre nem sok eredménnyel - a gazdasági fellendülés ütemének csillapítására. A GDP növekedése 2007-ben is 11% körül volt, és 2008-ra sem várható érdemleges csökkenés.

A gazdasági válság Kínát kevésbé viselte meg, elsőnek kezdett kilábalni a válságból. A 2010-es év első negyedévében 11,9 százalékkal bővült a kínai GDP. 2009. január 14.-én a Világbank megerősítette  az NBS publikált a módosított adatokat, mely szerint a 2007-es évre bontva a gazdasági növekedés tekintetében a 11.9 %-os növekedés helyett 13%-os növekedés történt. Kína GDP-je 3.4 trillió amerikai dolláron állt, mialatt Németország GDP-je 3.4 trillió amerikai dollár volt. Ezzel Kína a világ harmadik legnagyobb gazdaságává lépett elő - Németországot megelőzve - a GDP tekintetében. Ezen a számításokon alapulva, 2007-ben Kína a leggyorsabb növekedését produkálta 1994 óta, a 13.1 %-os GDP növekedéssel. Kína lehet, hogy már korábban megelőzte Németországot Kína információs gazdasága (beleértve a szürke- és a fekete gazdaságot) nagyobb, mint Németországé.Pekingi Világbank kínai irodájának Louis Kuijs közgazdásza állította, hogy Kína gazdasága lehet, hogy 15%-kal nagyobb, mint Németországé. A Merrill Lynch kínai közgazdásza, Ting Lu szerint, Kína lehagyja Japánt "három vagy négy éven" belül.

A kínai gazdaság túlfűtött gazdasági növekedése következményeként jelentős károk, torzulások keletkezhetnek, amelyet a kínai államnak minél előbb orvosolni kellene.

Az új gazdasági rendszer alig fordít figyelmet a szociális helyzetre. Ennek fényében a társadalmon belüli különbségek egyre nőnek. Miközben a befektetéseken sokat profitáló vállalkozók, illetve a korrupción meggazdagodó állami hivatalnokok óriási vagyonokat gyűjtöttek és gyűjtenek össze, a másik véglet, a szegények száma is fokozatosan nő. A szegények elsősorban a bezárt gyárak volt dolgozói, a vidéken élő földnélküli parasztság, vagy a nyugdíjasok, akik az államtól szinte semmi pénzbeli juttatást nem kapnak, csak a személyes vagy családi kötelékeken függnek.

Általánosságban elmondható a vidék és a városok egyenlőtlen fejlődése is, mivel vidéken és az elmaradott régiókban az életszínvonal stagnál, vagy csökken, mialatt a városokban ugrásszerűen növekszik.

{/reg}

Az ipar, amely Kína GDP-jének mintegy felét adja, az ország legfejlődőképesebb ágazata. Mind a nehéz-, mind a könnyűipar fontos Kínában, de a szakképzettséget igénylő iparágak is terjedőfélben vannak az országban. Prognózisok szerint, a jövőben az autóipar nagyfokú bővülése várható, ami csak tovább fokozza Kína így is óriási környezetszennyezését.

Kína területe 9 571 300 négyzetkilométer, népessége a legnagyobb számú a Földön, 1,25 milliárd fő. Az államforma népköztársaság.

A lakosság a következő népekből tevődik össze: han-kínai (92%), csuang, ujgur, huj, mandzsu, tibeti, mongol, koreai. Megtalálható itt a buddhista, taoista, muszlim és a protestáns vallás is. A hivatalos nyelve mandarin kínai. Fővárosa a 12 milliós Peking. Nagyobb városa Vuhan, Senjang, Lhásza, Hongkong, Kanton, Sanghaj, Csungking, Urumcsi és Paotou.

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg}

{reg}

Kína két azonos területű, de merőben eltérő arculatú tájra osztható. Nyugat-Kína a belső országrész, a kietlen fennsíkok és a sivatagi-félsivatagi területek vidéke. Legkietlenebb része a Tibeti-fennsík. A világ tetejének is nevezik, hiszen magassága eléri a 3000-5000 métert. Kelet-Kína a régi birodalom ősi területe. Északon alacsony hegységeket, délen a Kínai-alföldet és a Mandzsu-medencét találjuk. Legdélibb részén a Dél-kínai-hegyvidék ősföldje húzódik. A lakosság a termékeny síkságokon és a medencékben tömörül, a népsűrűség helyenként eléri az ezer főt is négyzetkilométerenként. Nagyobb folyói a Jangce, Huangho, Nu Jiang (Salween), Tarim He és a Lancong Jiang (Mekong).

A földterület 11 százaléka áll művelés alatt. A szántók bővítését a szárazság és az élénk domborzat akadályozza. A vetésterületet a termőföld többszöri kihasználásával növelik. Az öntözés kulcsszerepet játszik, mert a rizs három hónapos elárasztást igényel. A lakosság tömegei árvízvédelmi és csatornázási munkálatokban vettek/vesznek részt. Az agrártechnika fejlesztése, a több műtrágyázás és a parasztság újból megnőtt érdekeltsége miatt megkétszereződtek a termésátlagok. Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, mellette jelentős mennyiségben termesztenek édesburgonyát, búzát, szóját, gyapotot és földimogyorót. A legfontosabb ősi kultúrnövény a teacserje. Az állattenyésztés alárendelt szerepet játszik. Ásványkincsekben gazdag ország, találunk itt feketeszenet (világelső), vasércet és kőolajat.

A második világháború előtti Kína egyetlen jelentős iparága a textilgyártás volt. A gyárak a nagy kikötővárosokban (Sanghaj, Tiencsin és Kanton) települtek. A nehézipar legfontosabb körzete a Mandzsu-medencében Senjang és Ansan környékén bontakozott ki. Az acélgyártás fejlesztésére új nehézipari központok alakultak ki: Peking, Vuhan, Paotou és Csungking. A nyolcvanas években öt "különleges gazdasági övezetet" alapítottak, ahová sokféle kedvezménnyel csalogatták be a külföldi tőkét. A tulajdonviszonyok változását jelzi, hogy az állami mamutvállalatok részesedése az ipari termelésből 50 százalék alá csökkent. Élénkülőben van a külkereskedelem is, legfontosabb partnere Japán és a nyugat-európai országok. A kereskedelemben jelentős a közvetítő szerepe Hongkongnak. A kikötőváros brit gyarmat volt, 1997-re került vissza újra Kínához. A város sokoldalú ipara ruházati cikkeket, elektronikai eszközöket és sokféle munkaigényes használati cikket szállít a világpiacra.

{/reg}

Kína a világ egyik legősibb országa, ötezer éves a történelme. Olyan találmányok születtek itt az ókorban, mint az iránytű, selyem puskapor, porcelán és a papír. A 15. században az erős központi hatalmat létrehozó Ming-dinasztia szerezte meg az uralmat az ország felett. 1644-ben a mandzsuk hódították meg az országot és 1911-ig így a Csing-dinasztia császárai uralkodtak. A 19. században Anglia és az Egyesült Államok érdeklődése megnőtt a kínai piac iránt, és az országot gazdaságilag uralmuk alá vonták. 1931-ben Japán megszállta az északkeleti tartományt, Mandzsúriát. A kommunista párt a Kuomintang (Nemzeti Párt) Csang Kaj-sek vezette egységeivel 1945-re felszabadította az országot. Ezután egymással csatáztak a hatalomért, amit végül a kommunisták szereztek meg. 1949-ben kikiáltották a Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaságot.

Mind a termelés, mind az értékesítések meghaladták a 12 millió egységet január és november között Kínában – tudósított a BBC News. A kínai autógyártók szövetsége azt várja, hogy mind a két érték meghaladja majd a 13 millió darabot egész évre vonatkozóan. Ez azért kiemelkedő, mivel a távol-keleti ország korábban soha nem állított elő egy évben 10 milliónál több gépjárművet. Szakértők szerint az állami ösztönző csomag pörgette fel az autópiacot, és ez várhatóan jövőre is folytatódik. VG