A kínai ipar a múlt század elején indult gyors fejlődésnek. 1949, azaz az új Kína megalakulása után a kínai ipar az általános helyreállítás és fejlődés időszakába lépett. 1978-ig, azaz a reform beindításáig Kínában már létrejött egy átfogó ipari és gazdasági rendszer. A hagyományos kőolajipar mellett az új iparágak, azaz a vegyipar és az elektronikai ipar is gyors fejlődést ért el. A csúcstechnológiát képviselő atomipar és az űrhajózási ipar is áttörésszerű fejlődésen ment keresztül. A múlt század hetvenes éveinek vége óta a kínai ipar fejlődése tovább gyorsult. 1979 és 2002 között a kínai ipar évente átlagosan több mint 10 százalékkal bővült.
Az elmúlt több mint 50 évben a különböző ipari termékek termelése több tízszeresére, sőt több százszorosára emelkedett. A világ legkülönbözőbb részeibe szállítanak kínai árucikkeket. 1996 óta Kína a világelső az acél, a szén, a cement, a műtrágya, a színes televízió termelése terén.
{noreg}
Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.
{/noreg}
{reg}
2003-ban a kínai ipar 5 billió 361 milliárd 200 millió jüan hozzáadott értéket termelt ki, 12,6%-kal többet az előző év hasonló időszakánál. Jelenleg Kínában nemcsak repülőgépeket, tengeri hajókat, autókat gyártanak, hanem mesterséges műholdakat és korszerű gépi berendezéseket is. Már kialakult egy független, átfogó, viszonylag fejlett technológiai színvonalat képviselő ipari rendszer. A jövőben Kínában olyan stratégiát valósítanak meg, amelynek értelmében az informatika előmozdítja az iparosítást, az ipar pedig a gazdaságot.
1978-ban Kína szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és fokozatosan áttért a szocialista piacgazdaságra, ahol a piacgazdaság és a tervgazdaság együttműködik. A fokozatos gazdasági reformok és a piacnyitás következtében Kína hihetetlen mértékű fejlődést produkált az 80-as – 90-es évek során, majd a 2000-es években is.
2007-ben Kína az Amerikai Egyesült Államok után a világ negyedik legnagyobb gazdasága. Gazdasági növekedésének üteme huzamosabb ideje meghaladja az évi 10%-ot. Ezt az ütemet a kínai kormány is túlzottnak tartja, mert a túlfűtött növekedés súlyos egyensúlyi, környezeti és egyéb problémákat okoz. A kínai gazdasági vezetés ezért erőfeszítéseket tesz - egyelőre nem sok eredménnyel - a gazdasági fellendülés ütemének csillapítására. A GDP növekedése 2007-ben is 11% körül volt, és 2008-ra sem várható érdemleges csökkenés.
A gazdasági válság Kínát kevésbé viselte meg, elsőnek kezdett kilábalni a válságból. A 2010-es év első negyedévében 11,9 százalékkal bővült a kínai GDP. 2009. január 14.-én a Világbank megerősítette az NBS publikált a módosított adatokat, mely szerint a 2007-es évre bontva a gazdasági növekedés tekintetében a 11.9 %-os növekedés helyett 13%-os növekedés történt. Kína GDP-je 3.4 trillió amerikai dolláron állt, mialatt Németország GDP-je 3.4 trillió amerikai dollár volt. Ezzel Kína a világ harmadik legnagyobb gazdaságává lépett elő - Németországot megelőzve - a GDP tekintetében. Ezen a számításokon alapulva, 2007-ben Kína a leggyorsabb növekedését produkálta 1994 óta, a 13.1 %-os GDP növekedéssel. Kína lehet, hogy már korábban megelőzte Németországot Kína információs gazdasága (beleértve a szürke- és a fekete gazdaságot) nagyobb, mint Németországé.Pekingi Világbank kínai irodájának Louis Kuijs közgazdásza állította, hogy Kína gazdasága lehet, hogy 15%-kal nagyobb, mint Németországé. A Merrill Lynch kínai közgazdásza, Ting Lu szerint, Kína lehagyja Japánt "három vagy négy éven" belül.
A kínai gazdaság túlfűtött gazdasági növekedése következményeként jelentős károk, torzulások keletkezhetnek, amelyet a kínai államnak minél előbb orvosolni kellene.
Az új gazdasági rendszer alig fordít figyelmet a szociális helyzetre. Ennek fényében a társadalmon belüli különbségek egyre nőnek. Miközben a befektetéseken sokat profitáló vállalkozók, illetve a korrupción meggazdagodó állami hivatalnokok óriási vagyonokat gyűjtöttek és gyűjtenek össze, a másik véglet, a szegények száma is fokozatosan nő. A szegények elsősorban a bezárt gyárak volt dolgozói, a vidéken élő földnélküli parasztság, vagy a nyugdíjasok, akik az államtól szinte semmi pénzbeli juttatást nem kapnak, csak a személyes vagy családi kötelékeken függnek.
Általánosságban elmondható a vidék és a városok egyenlőtlen fejlődése is, mivel vidéken és az elmaradott régiókban az életszínvonal stagnál, vagy csökken, mialatt a városokban ugrásszerűen növekszik.
{/reg}
Az ipar, amely Kína GDP-jének mintegy felét adja, az ország legfejlődőképesebb ágazata. Mind a nehéz-, mind a könnyűipar fontos Kínában, de a szakképzettséget igénylő iparágak is terjedőfélben vannak az országban. Prognózisok szerint, a jövőben az autóipar nagyfokú bővülése várható, ami csak tovább fokozza Kína így is óriási környezetszennyezését.
