Navigáció:

LeanBlog

Kaizen és Lean szemlélet bemutatása a gyakorlatban
Tags >> kína gyártás
2010. máj. 20
Takács Ildikó

Kína elkötelezte magát a Lean irányába, hogy kihasználhassa a technológia nyújtotta előnyöket, ahelyett, hogy csupán az olcsó munkaerőre támaszkodna

Nemrégiben egyik kollégám elfogadott egy Kínába szóló meghívást, hogy egy Hong Kong közeli ügyfél részére Lean workshopot rendezzen, valamint Lean Manufacturing előadást tartson Sanghajban.  Alig vártam, hogy személyes tapasztalatokat gyűjthessek a kínai gyártással kapcsolatban, és összehasonlíthassam azokat az amerikai és a mexikói helyzettel.  Az út során lehetőségünk volt több tucat kínai gyártóüzem képviseletével találkozni.  Ezek közül néhány multinacionális cég volt, mely Kínában folytat gyártó tevékenységet, míg mások hazai vállalatok voltak.  Az üzleti kapcsolataink azóta is folytatódnak, és folyamatosan többet tudunk meg a kínai gyártóiparról.

Be kell vallanom, hogy a látogatást megelőzően meg voltam győződve arról, hogy Kína drámai gazdasági fejlődésének nagyrészt az alacsony munkaerő és a kormány egyre szabadabb vállalkozás-barát rendelkezéseinek kombinációja az oka.  Arra számítottam, hogy a Lean iránt csekély, vagy legrosszabb esetben negatív érdeklődést mutatnak majd.  Tévedtem.  A workshop résztvevői mind nagyon érdeklődtek a Lean gyártás iránt.  Néhány cégnél már voltak aktív Lean kezdeményezések.

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg}{reg}

A Kínába történt látogatást megelőzően sokaktól hallottam, hogy Kínában a technológiát és az automatizációt nem tekintik előnyösebbnek az olcsó munkaerővel szemben.  Mégis, az első gyárkomplexumban tett látogatás során, mely egy tajvani székhelyű vállalat tulajdonában áll, a legmodernebb, automatizált bevonatoló rendszerrel találkoztam, amit valaha láttam.  Ugyanennél a cégnél folyamatban volt egy nagyon fejlett robotrendszer beépítése az összeszerelő üzemben.

Azt is megtudhattam, hogy a kínai kormány számára kihívást jelent, hogy több munkahelyet teremtsen az embereknek, hogy ez által növelje a jólétet, melyet még mindig csak a lakosság nagyon kis része élvezhet.  Ennek tudatában, figyelembe véve az olcsó munkaerőt, el kellett gondolkodnom: Miért érdeklődnek a vállalatok az automatizált rendszerek és a Lean gyártás iránt?

Az egyik workshop során a résztvevőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Kína kezdi elveszíteni az alacsony munkaerőköltségből járó előnyeit, Vietnammal és Indiával szemben.  Tovább azt is elmondták, hogy Mexikó példáján okulva, amely már elvesztette az alacsony munkaerő költségből származó versenyelőnyét, nem szeretnének ugyanerre a sorsra jutni és versenyképességükből veszíteni.  Tisztában vannak vele, hogy az alacsony munkaerőn alapuló versenyelőny csupán átmeneti.

Kína jól képzett, fegyelmezett és magasan motivált munkaerő állománnyal rendelkezik.  A kormány komoly összegeket fektet az infrastruktúrába.  Kína úgy tűnik, elkötelezte magát, Lean irányába, hogy kihasználhassa a technológia nyújtotta előnyöket, ahelyett, hogy továbbra is csak az olcsó munkaerőre támaszkodjna.  A kínai vállalatok szintén megkezdték az innovatív új technológiák fejlesztését, ahelyett, hogy csak a világ többi részén megalkotott gyártástechnológiát alkalmaznák.  Úgy látszik, hogy egyetlen ország sem képes örökké fenntartani az olcsó munkaerőn alapuló versenyelőnyöket.  Mert mindig akadnak még olcsóbb munkaerővel rendelkező országok.

Tudatában vagyok annak, hogy nem én vagyok az első ember, aki felfigyelt ezekre a dolgokra, de amikor az ember személyes tapasztalatokra tesz szert,  a kínai gazdaság életereje és potenciálja már nem tűnik távoli, elvont képzetnek.   Valósággá válik, és arra készteti az embert, hogy elgondolkodjon a lehetséges hosszú távú hatásain.

A Lean kezdeményezés Kínában még mindig gyerekcipőben jár, és nem minden kínai cég érdeklődik a legfrissebb technológiai újítások iránt, de a gyártási alapok tekintetében a Kína által támasztott kihívás mértéke nem hiszem, hogy a jövőben csökkenni fog.  A modernizáció és a Lean gyártás olyan trendek, melyek lendületet vesznek majd, amint Kína egyre nagyobb nyomás alá kerül a többi, olcsó munkaerővel rendelkező versenytárs miatt.

Ha kína képes lesz fenntartani a politikai és a szociális stabilitást, a számos kihívás ellenére folytatni tudja azt az utat, hogy olyan gazdasági erővé váljon, mellyel nehéz lesz versenyezni.  És ha Kínában a munkaerő nyújtotta előnyök nem tűnnek elegendőnek, akkor más országok lépnek majd a világgazdasági színtérre, olcsóbb munkaerőt kínálva.

Ez a helyzet azonban nem reménytelen az amerikai ipar szempontjából. Nem mindent lehet, és nem is szabad mindent kiszervezni.   Ha más tényezők terén azonos, vagy versenyképes szinten állnak, akkor Kína, Vietnam és India még mindig nem fog tudni könnyedén megoldást találni más hátrányos tényezőkre, beleértve  szociálpolitikai kihívásokat, valamint a Csendes-Óceán jelentette földrajzi és időbeli távolságokat, a mai rohamosan csökkenő átfutási időket, ellátási láncokat és készletszinteket.

{/reg}

Az amerikai ipari szereplők megőrizhetik az amerikai gyártóbázisaikat és versenyképesek maradhatnak hosszútávon, ha ezeket az előnyöket jól kitudják használni az ipari termelékenység növelése és innovatív, vezető tudományos és technológiai termékek fejlesztése révén.


2010. máj. 14
Takács Ildikó

Kína területe 9 571 300 négyzetkilométer, népessége a legnagyobb számú a Földön, 1,25 milliárd fő. Az államforma népköztársaság.

A lakosság a következő népekből tevődik össze: han-kínai (92%), csuang, ujgur, huj, mandzsu, tibeti, mongol, koreai. Megtalálható itt a buddhista, taoista, muszlim és a protestáns vallás is. A hivatalos nyelve mandarin kínai. Fővárosa a 12 milliós Peking. Nagyobb városa Vuhan, Senjang, Lhásza, Hongkong, Kanton, Sanghaj, Csungking, Urumcsi és Paotou.

{noreg}

Az ismertető tovább folytatódik. Megtekintéshez a közösség tagjának kell lenned .
Regisztráció / Belépés
Bejelentkezés után a teljes ismertetőt olvashatod.

{/noreg}

{reg}

Kína két azonos területű, de merőben eltérő arculatú tájra osztható. Nyugat-Kína a belső országrész, a kietlen fennsíkok és a sivatagi-félsivatagi területek vidéke. Legkietlenebb része a Tibeti-fennsík. A világ tetejének is nevezik, hiszen magassága eléri a 3000-5000 métert. Kelet-Kína a régi birodalom ősi területe. Északon alacsony hegységeket, délen a Kínai-alföldet és a Mandzsu-medencét találjuk. Legdélibb részén a Dél-kínai-hegyvidék ősföldje húzódik. A lakosság a termékeny síkságokon és a medencékben tömörül, a népsűrűség helyenként eléri az ezer főt is négyzetkilométerenként. Nagyobb folyói a Jangce, Huangho, Nu Jiang (Salween), Tarim He és a Lancong Jiang (Mekong).

A földterület 11 százaléka áll művelés alatt. A szántók bővítését a szárazság és az élénk domborzat akadályozza. A vetésterületet a termőföld többszöri kihasználásával növelik. Az öntözés kulcsszerepet játszik, mert a rizs három hónapos elárasztást igényel. A lakosság tömegei árvízvédelmi és csatornázási munkálatokban vettek/vesznek részt. Az agrártechnika fejlesztése, a több műtrágyázás és a parasztság újból megnőtt érdekeltsége miatt megkétszereződtek a termésátlagok. Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, mellette jelentős mennyiségben termesztenek édesburgonyát, búzát, szóját, gyapotot és földimogyorót. A legfontosabb ősi kultúrnövény a teacserje. Az állattenyésztés alárendelt szerepet játszik. Ásványkincsekben gazdag ország, találunk itt feketeszenet (világelső), vasércet és kőolajat.

A második világháború előtti Kína egyetlen jelentős iparága a textilgyártás volt. A gyárak a nagy kikötővárosokban (Sanghaj, Tiencsin és Kanton) települtek. A nehézipar legfontosabb körzete a Mandzsu-medencében Senjang és Ansan környékén bontakozott ki. Az acélgyártás fejlesztésére új nehézipari központok alakultak ki: Peking, Vuhan, Paotou és Csungking. A nyolcvanas években öt "különleges gazdasági övezetet" alapítottak, ahová sokféle kedvezménnyel csalogatták be a külföldi tőkét. A tulajdonviszonyok változását jelzi, hogy az állami mamutvállalatok részesedése az ipari termelésből 50 százalék alá csökkent. Élénkülőben van a külkereskedelem is, legfontosabb partnere Japán és a nyugat-európai országok. A kereskedelemben jelentős a közvetítő szerepe Hongkongnak. A kikötőváros brit gyarmat volt, 1997-re került vissza újra Kínához. A város sokoldalú ipara ruházati cikkeket, elektronikai eszközöket és sokféle munkaigényes használati cikket szállít a világpiacra.

{/reg}

Kína a világ egyik legősibb országa, ötezer éves a történelme. Olyan találmányok születtek itt az ókorban, mint az iránytű, selyem puskapor, porcelán és a papír. A 15. században az erős központi hatalmat létrehozó Ming-dinasztia szerezte meg az uralmat az ország felett. 1644-ben a mandzsuk hódították meg az országot és 1911-ig így a Csing-dinasztia császárai uralkodtak. A 19. században Anglia és az Egyesült Államok érdeklődése megnőtt a kínai piac iránt, és az országot gazdaságilag uralmuk alá vonták. 1931-ben Japán megszállta az északkeleti tartományt, Mandzsúriát. A kommunista párt a Kuomintang (Nemzeti Párt) Csang Kaj-sek vezette egységeivel 1945-re felszabadította az országot. Ezután egymással csatáztak a hatalomért, amit végül a kommunisták szereztek meg. 1949-ben kikiáltották a Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaságot.




YoutubeTwitterFacebookSlidesharePhotoBucket