A JIT elvû anyagellátásnál az alapanyagot, az alkatreszt, a részegységet felhasználó vevõ saját termelési ütemének megfelelõen hívja le a rendeléseket a beszállítótól. A felhasználónál gyakorlatilag bejövõáru-raktár (idegenáru-raktár) nélkül folyik a termelés. Egy ilyen rendszer megvalósításához és mûködtetéséhez szükség van hosszútávra szóló keret-megállapodásra, korszerû, átfogó információs kapcsolatra, magas minõségi követelményeknek megfelelõ képességre, áttekinthetõ folyamatokra, stratégiai partneri viszony kialakítására.
A JIT a termelésszervezésben teljesen más megközelítést alkalmaz, mint a hagyományos felfogás. A hagyományos termelési rendszerben az egyes tevékenységek a termelési terv alapján kezdõdnek, minden fázis az elõzõ fázis outputját dolgozza fel. Az egyes fázisok között gyakran készleteket halmoznak fel. Ez az úgynevezett nyomásos (push) rendszer. Ezzel szemben a JIT a mûködés hatékonyságát a fázisok összehangolásával biztosítja, aminek következtében a mûveletek közötti készletek minimálisra csökkennek. Az egyes fázisok keresletét a végsõ termék keresletébõl kiindulva, azaz a folyamat végétõl visszafelé haladva határozzák meg. A késõbbi fázis által felhasznált termék vagy alkatrész generálja az új igényt az elõzõ fázis számára. Ez a húzásos (pull) rendszer.
A húzásos rendszert legtöbbször egy úgynevezett kanban rendszer is támogatja. A kanban jelet, üzenetet, kommunikációt jelent - mint például az integetés, kiáltás, jelzõkártya küldése vagy elektronikus üzenet - amelynek segítségével a termelési folyamatban a munkadarabok áramlását irányítják. A kanban - mely sokszor kártyák formájában jelenik meg - utasítást ad egy bizonyos mûvelet elvégzésére. Leggyakrabban a kétkártyás rendszert használják: a szállítási kártya engedélyezi., hogy egy terméket az elõzõ fázis kimeneti tárolójából a következõ fázis bemeneti tárolójába szállítsanak, míg a termelésengedélyezési kártya megrendeli az elõzõ fázistól a kimeneti tárolójából elszállított mennyiség legyártását.
A JIT abban is különbözik a hagyományos termelési rendszerektõl, hogy míg korábban nagy sorozatok gyártására törekedtek (méretgazdaságosság), a JIT esetében a kis sorozatok ismétlõdõ gyártása a cél. Ez elõsegíti a választékgazdaságosságot, azaz a differenciált fogyasztói igények elfogadható költségek melletti kielégítését.
A JIT rendszer megvalósítását különbözõ eszközök, feltételek segíthetik, így az olyan létesítményberendezés, amely biztosítja az anyagáramlás folyamatosságát úgy, hogy a rugalmasság is megmaradjon; a termeléssimítás, kiegyensúlyozás a változó igényekhez való alkalmazkodáshoz, a mûveletek szabványosítása. a hibák automatikus, gépek általi észlelése; vizuális ellenõrzési, jelzési rendszer a hibák azonnali jelzésére és megszüntetésére; tervszerû, megelõzõ karbantartási rendszer kialakítása; rugalmas, több munkafázisban alkalmazható munkaerõ; kanban rendszer; átállási idõk csökkentése (SMED - Single Minute Exchange of Dies) a termelési késleltetési idõ csökkentéséhez; a csoportmunka fejlesztése és a folyamatos tökéletesítést elõsegítõ javaslattevõ rendszer kialakítása; a Teljes körû minõségmenedzsment megvalósítása.
A JIT a teljes vállalati mûködést megreformálja. Haszna megfelelõ informatikai támogatással a minõség, a termelékenység és a hatékonyság növekedése, a kommunikáció javulása, valamint a költségek és veszteségek csökkenése.
