Mi lett volna, ha nincs első-második világháború .... "300.000 m2-es gyár"
http://www.raba.hu/cegtortenet.html
 1904 - Győz a benzinmotor: Tlaskál vk. százados és Koroknay mérnök tervei alapján Győrött elkészül a világ első benzinmotoros, mechanikus összkerékmeghajtású és -kormányzású közti járműve. Szakértőként Ferdinánd Porsche is közreműködött. Bánki Donát és Csonka János munkássága révén elkészül az első 4 vagongyári postaautó. Csonka személyesen irányította Győrött a gyártást. |
| 1906 - Eiffel tervei alapján készült kovácsüzem kora legmodernebbjei közé számított. |
| 1908 - Műszaki bravúr. 1908. augusztus 20-án írja a győri Hírlap: "A folyó medrének elterelésével a Waggongyár szakemberei az 50 m hosszú, 100 tonna súlyú Rábca hidat egy darabban, két uszállyal telepítették át mintegy két km-re eredeti helyétől." |
| 1910 - Megkezdődik az acélöntés, 1914-ben a termelékenyebb, gazdaságosabb, minőségi acélgyártás érdekében munkába áll a Martin kemence. |
| 1913 - Döntő lépés: a Waggongyár megvásárolja a Frantisek Kec főkonstruktőr által kifejlesztett Praha autók licencét. Ez volt az alapja a RÁBA "V" típusú tehergépkocsik és a RÁBA Grand személyautó gyártásának. 1928-ig összesen mintegy 500 "V" típusú jármű készült. Saját márkanevet választ a Vagongyár: megszületik a RÁBA védjegy. |
 1914 - Az első személyautó: a RÁBA-Alpha 1914 első felében elkészült. Az 5-15 lóerős kis jármuvek azonban csak polgári célra voltak alkalmasak. Nyáron viszont kitört az első világháború... |
 1916 - Két évvel a gyártás megkezdése után 1916-ban elkészült az 500. motor. 1915-ben megkezdődik a Praha rendszerű motorkerék gyártása, ezzel a RÁBA elkötelezi magát a mezőgazdaság mellett is. Az adoptált Grand motorral cséplőgépet, darálókat, örlőket is lehetett hajtani. 1927-ig 260 db készült, román, bolgár és spanyol exportra is gyártották. |
| 1917 - Az erősebb RÁBA Grand nyitott és csukott hatszemélyes karosszériával is készült. A háburú alatt a Grandok ütegparancsnoki illetve sebesültszállító karosszériát kaptak. Az udvarnagyi hivatal 1917-ben IV. Károly személyi használatra különleges kivitelű RÁBA Grandot rendelt. |
 1918 - Kialakul a nagyüzem. A korszerűen felszerelt, 300 ezer m2-es Waggongyárnak ekkorra saját vas- és acélöntödéje, valamint anyagvizsgáló laboratóriuma, karbantartó és szerszámkészítő muhelye volt, 2800 lóerős villamos eromű és külön gőzszolgáltató központ adta az energiát. Gyártási ágak:
|
| 1922 - Különleges saját konstrukció készült 1922-ben, előbb egy páncélozott, majd 5 db polgári kivitelben. A Szilágyi Vilmos által tervezett kormánymű átváltóval egyesített "irányváltós" szerkezetű járműnek hátul is volt egy kormánya, s egy kézmozdulattal minden működtető elem átváltott a hátsó részre. A járművet hátrafelé is négy sebességfokozatban lehetett kormányozni. |
| 1923 - Az osztrák-magyar túrán ezüstérmes a RÁBA autó. 1925-ig összesen 250 db RÁBA Grand készült. A Posta megrendelésére készültek el a "P" típusú, 1,5 tonnás könnyű teherautó tervei, ám a legtöbbet belőle tartályos tűzoltó szerkocsiként értékesítettek. |
 1925 - Ismét a Praha gyárral kötött licenc szerződés alapján kezdődött meg az "L" típusú 3 tonnás gyors teherautó, illetve 24-30 személyes autóbuszok gyártása. Motorjuk és sok szerkezeti elemük azonos volt a Grandéval. |
| 1926 - A RÁBA Pe postai elektromobil 1929-ig készült. 15 kW-os motorjait a Ganz, 1000 Ah-s ólom akkumulátorait a Tudor gyár készítette. A korukat megelőző városi járművek évtizedeken át voltak használatban. |
| 1927 - A Krupp nehéz tehergépkocsi licencét 1927-ben a fővárosi autóbuszüzem igényére vásárolta meg a Waggongyár. A 4 és 6 hengeres motorokkal szerelt 3 és 5 tonnás járművek az akkori legmodernebb szerkezeti elvek alapján készültek. |
  1928 - Az Austro-Fiattal kötött licencel váltották le az 1,5 tonnás kategóriában az időközben elavult konstrukciót. A RÁBA AF gépkocsik 1934-ig 6 típusban készültek. |
| 1936 - A RÁBA-AFI alapján megjelennek a RÁBA Super 2,5 tonnás, majd a Speciális 3,5 tonnás, 5 fokozatú, (gyorsító menetes) sebességváltós tehergépkocsik és autóbuszok, első ízben alkalmazva hegesztett acélszerkezetet a faváz helyett. A korszak legsikeresebb jármucsaládjából 1951-ig mintegy 2500 készült. 1936: Megalakult a repülőtér muhelye, amelyet eredetileg az autógyár gépparkjának jobb kihasználására hoztak létre. 1936: Elkezdődik az alumínium öntvény és színesfém gyártás és megmunkálás. A repülőgép test lemezeit mélyhúzással formázzák. |
| 1937 - M.A.N. dízelmotor licenc vásárlás. A65 és 80 LE-s négyhengereseket a Super és Speciál kocsikba építették, a 100 LE-s hathengeres motort pedig a RÁBA M.A.N. D5 teherautó, illetve az 50 személyes Trambusz (1940) kapta. |
| 1938 - 1937-38: A repülőmotorok kipróbálásához felépül a fékterem, elkezdik a repülőgépmotorműhely építését. |
| 1939 - A Győri Program: Darányi győri beszédével 1 milliárd pengős honvédelmi felkészülési programot jelent be. Megszületik a Botond a sikeres RÁBA AFI bázisán Winkler Dezső irányításával. Gyártását hat magyar gyár kooperációjában győri irányítással szervezik meg. 1939 július 1.: Leszállítják az első 150 db Botond terepjáró gépkocsit. A teljes mennyiséget (1402 db) 1940. június 30-ig leszállították. Korszerűsítik az acélművet, páncéllemez edző és nemesítő üzemet létesítenek. Lecserélik a régi hidraulikus sajtolókat. Bővítik a vagonszereldét, az Autóüzem részére új épületeket készítenek, új gépeket telepítenek. Elkészül a RÁBA 41 M összkerékhajtású tüzérségi vontató mintapéldánya a RÁBA-M.A.N. 6 hengeres 100 LE-s motorjával, a Botond tapasztalatai alapján. |
  1940 - 1939-40: A repülőgépgyártáshoz szerelőcsarnok és alkatrészraktár épül. Megindul az önálló repülőgépgyártás. 12 db Sólyom felderítőgép is készül. Elkészül a Levente típusú repülőgép prototípusa. 1940-42 között 27 db Solyom és 29 Focke-Wulf repülőgépet gyárt a Vagongyár. |
| 1941 - A Turán harckocsi gyártása a Skoda T21-es licenc alapján kezdődik el. |
  1942 - 1940-42 között megépül a Medvei Duna-híd. 1940-43: Felépül az új autógyár. 1941. július 1.: Barcza Arnold nyugdíjba vonulása után Pattantyús Ábrahám Imre lett az új gyárigazgató, aki korábban a Rimamurány-Salgótarjáni vasmű igazgatója volt. 1942: Megkezdődik a Messerschmidt-program: a Dunai Repülőgépgyárral kooperációban, az Me Bf 109-es vadász repülőgép majd a Me 210-es vadászbombázó gyártása. 1943 Zsolt Gyula próbarepülésen 1943 tavaszán. A berepülő pilóta levegőbe emeli az első Győrben gyártott Bf 109-t. |
| 1944 - Menekülés a háború elől. 1944 márciusában a Vagongyár engedélyt kap az üzemek kitelepítésére a környező községekbe. Ősszel és 45 tavaszán a megmaradt gépeket, szerszámokat, alkatrészraktárakat kitelepítik nyugatra. Sok munkást és műszakit is kivisznek, akiket német hadüzemekbe osztanak be. Az elhurcolt javakat hadizsákmányként kezelik. 1944. április 13.: A teheráni konferencián elhatározott akciók keretében a Vagongyár első tragikus bombázása 300 halálos áldozatot és nagy veszteséget követelt gépekben és épületekben. Az utódok tisztelettel hajtják meg fejüket az alapítás óta eltelt időszak alatt háborúban elesett, tragikus balesetben elhunyt elődeik emléke előtt. |
 1945 - 1945. március 28-án a Vagongyár szovjet katonai vezetés alá kerül. |
