Épp most olvastam a Wikipedián egy hihetetlen adatot. Aki ismer, tudja, hogy gyakran hozom fel példának a McDonalds termelési rendszerét, a Made For You-t.
Rengeteg tanulság van benne.
Itt olvastam egy számomra is hihetetlen adatot, de azért el tudom képzelni:
http://en.wikipedia.org/wiki/History_of_McDonald's
- 100-ik üzletüket 1959-ben nyitották,
- Az 1000-ik "termelést" 1968-ban,
- Mára több mint 25.000 "termelő egységük van" (1999 adat), ebben az időszakban évente 2000 üzletet nyitottak, 5 óránként egyet.
Én az Egységesítésnél szoktam felhozni példának. A Youtube oldalunkon fent lesz az a videó ami mindent elmond a rendszerről.
Még 4 hét van 2011-ből. 4 hét alatt 4 Kaizen esemény megszervezésére kaptunk lehetőséget, 4 különböző területen.
A szervezések elindultak. Kipróbálunk egy új eszközt: Kaizen meghívó.
Elsőre talán feleslegesnek tűnik, de mégis igen hasznosnak szánjuk.
Egy Kaizen esemény szervezése rengeteg lépésből áll, többek között, el kell hívni a résztvevőket. A mostani gyakorlat az, hogy a termelési vezetőkön keresztül értesítjük a résztvevőket minden műszakból.
Gyakran az a helyzet alaklul ki, hogy azt se tudják miért jönnek a kollégák, csak jönnek (ez akár ellenálló szerepbe is sodorhatja őket). Igaz az első néhány óra azzal telik, hogy pontosan megbeszéljük miért vagyunk ott, mi a cél, keretek, lehetőségek, DE ...
... segítené a hatékony indulást, ha mindenki már úgy jönne a Kaizen eseményre, hogy tudja hova, miért jön, mi az elvárás, mi a cél, ... fel tud rá készülni.
Ezt a Kaizen meghívót személyesn adjuk oda, így van lehetőség át is beszélni, A4 oldalon minden fontos információ össze van foglalva a szervezett Kaizenről.
A tapasztalatokat majd megosztom, héten kipróbáljuk.

Nem kettő, hanem három definíciója van a japán JIDOKA szónak, amivel a Kaizen és a Toyota Termelési Rendszer tanulói találkozhatnak. Tulajdonképen két fajta JIDOKA van. Taiichi Ohon-hoz kötődik a szavakkal történő játék, miszerint a japán szó angol megfelelője a az "automation"-ből (önmagától mozgó) az "autonomation"-ba (önmagától működő) alakul. A két szót máshogyan írják és ejtik a japán nyelvben, lásd a következő:

Az "önmagától működő" kifejezést két különböző módon használják a Kaizen módszertanban.
Először, válasszuk szét a gépi és emberi munkát, így a az ember több értékteremető munkát tud végezni ugyanazon idő alatt, míg a gép dolgozik. Például, egy megmunkálási folyamatban a gépkezelőnek ki kell nyitni a CNC gép ajtaját, kivenni a darabot, betenni az újat, majd manuálisan becsukni az ajtót. Ebből a négy lépésből hármat a gép el tudna végezni. Az egyetlen művelet, amihez emberi erő kellene, az a berakás és esetleg a vizuális ellenőrzés. Az "automation" tipikusan alacsony költségű fejlesztéseket jelent. Az utolsó lépés automatizációjának (termék csere és vizuális ellenőrzés) költsége igen magas lenne.
Második, "autonomation" arra utal, hogy megelőzzük egyes lépések bekövetkeztét, miután egy hiba előfordult, így további hibás lépéseket tenne meg a gép, azaz megállítjuk a gépet. Jidoka egy újabb emberi "érzékszervvel" ruházza fel a gépet, mely segítségével tudja magát ellenőrizni, majd döntés után beavatkozni emberi segítség nélkül. Ezek lehetnek érzékelők, egy hibamegelőző rutin az adatbevitelnél, vagy akár egy gomb, amit a gépkezelő megnyom, jelzi kollégáinak, hogy nem működik jól a folyamat.
A következő kép egy példája az első JIDOKA-nak egy apartmanban - emberi munka csökkentése alacsony költségű

Amikor kinyílik az ajtó, a kukatető is kinyílik, így szüntetve meg azt a lépést, hogy "kuka kinyitása és becsukása". A tető össze van kötve a konyhaszekrénnyel, "0" költséges megoldás.

Ezt a 2 az 1-ben folyamatot vagy mechanikát nevezi a japán "negara"-nak a kaizen körökben. A "nagara" szó jelentése "közben", "miközben", ugyanúgy mint "futás közben énekel". Egy kis kreativitással találhatunk olyan mozdulatokat, adatbevitelt, folyamat lépéseket melyek kombinálhatóak, vagy egymás után elvégezhetőek, mint a dominó - JIDOKA, magától működő alacsony költségű automatizálás.
Érdemes végignézni a riportokat! Az információkat nagyon jól fel lehet használni Lean, Kaizen képzéseken, Kaizen eseményeken.
http://mno.hu/azsia/bejott-az-egykepolitika-901194
http://mno.hu/azsia/europa-rohan-a-szakadek-fele-1031273
Made in China > Created in China
Két szó, ami magyarul közel azonos fordításnak felelne meg, de mégis óriási szemléletbeli különbség van:
Made in > legyártatták Kínában
Created in > készült Kínában
Kína ebbe az irányba halad! Tudása, tapasztalata, erőforrás, pénze megvan ahhoz, hogy bármit elkészítsen. Akár olyan terméket is, mint amit nálatok gyártanak.
Gondold át a következőt:
Hidd el, hogy van olyan gyár a világon, ahol gyorsabban, olcsóbban, jobb minőségben tudják előállítani pontosan ugyanazt a terméket, amit Nálatok gyártanak. Nem kizárt, hogy a BRICs országokban.
A kérdés csak az, hogy a Vevőtök mikor találja meg az új beszállítót. Szerinted mi fog történni, ha megtalálja?
Ez a két gondolat lehet neked is egy olyan eszköz ahhoz, hogy átadd az üzenetet kollégáidnak: JOBBNAK KELL LENNÜNK MINDEN NAP!
| Kesztler Róbert (672) |
|
| Jon Miller (54) |
|
| Ron Pereira (44) |
|
| Szerkesztő (40) |
|
| Szabó István (18) |
|
| Molnár Csaba (13) |
|
| Kaszai Miklós (11) |
|
| Kiss Viktor (9) |
|
| Tál István (11) |
|
| Mark Graban (12) |
|
| Takács Ildikó (10) |
|
| Kevin Meyer (6) |
|
| James P. Womack (3) |
|
| Csaba (4) |
|
| Kosovics Gábor (3) |
|
| Kiss Péter (2) |
|
| Andriska Pál (5) |
|
| Klapcsik Kálmán (3) |
|